Pesti Srácok

Ártatlannak vallotta magát a brüsszeli zsidó múzeumban elkövetett támadás gyanúsítottja

Ártatlannak vallotta magát a brüsszeli zsidó múzeumban elkövetett támadás gyanúsítottja

Ártatlannak vallotta magát a Belgiumi Zsidó Múzeum előterében 2014 márciusában végrehajtott, négy áldozatot követelő támadás elkövetésével vádolt Meddhi Nemmouche csütörtökön a brüsszeli központi bíróságon tartott előzetes meghallgatáson - közölte a helyi sajtó.

A meghallgatást követően Sébastien Courtoy, a vádlott ügyvédje újságíróknak elmondta: Nemmouche bizakodóan néz a január 10-én kezdődő, hathetesre tervezett tárgyalássorozat elé, amelynek során, reményei szerint, elismerik ártatlanságát.

A helyi sajtó szerint a "terrorizmussal összefüggésbe hozható merénylet elkövetése" miatt indított eljárás januárban kezdődő tárgyalásán Nemmouche mellett a gyilkosság előkészítésében való részvétellel vádolt, francia állampolgárságú Nacer Bendrer ügyében is ítélet születhet. A tárgyaláson több, mint 200 tanú meghallgatását tervezik, valamint legalább 400 újságíró akkreditációját fogadták el - közölték.

A Brüsszel belvárosában található Belgiumi Zsidó Múzeum látogatói ellen 2014 tavaszán követett el fegyveres támadást a szíriai harcokból visszatérő, akkor 29 éves Meddhi Nemmouche. A támadásban meghalt egy izraeli házaspár, valamint a múzeum belga férfi alkalmazottja és egy önkéntes dolgozója, egy francia nő. Ez volt az első, európai területen elkövetett terrortámadás, amelyet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet magára vállalt.

PestiSracok facebook image

A belga határnál, az észak-franciaországi Roubaix-ban lakó Nemmouche korábban öt alkalommal töltött hosszabb-rövidebb időt rablásért francia börtönökben, ahol egyre radikálisabb nézeteket kezdett vallani. Szabadulása után három héttel, 2013 elején utazott Szíriába, ahol az ország északi részén található Aleppo börtönné átalakított kórházában francia túszokat őrzött. Szíriából 2014. március 18-án érkezett vissza Európába, a frankfurti repülőtéren a német hatóságok kihallgatták, majd elengedték. Nemmouche március 24-én követte el a négy halálos áldozattal járó brüsszeli merényletet.

A fiatalembert május 30-án tartóztatták le a vámőrök egy rutinellenőrzés során Marseille-ben, amikor leszállt az Amszterdamból érkező, Brüsszelen keresztül közlekedő menetrendszerű buszról. Az előállításkor egy Kalasnyikov gépkarabélyt és egy töltött revolvert találtak nála, valamint egy fényképezőgépet, amely negyven másodperces videofelvételt tartalmazott, és azon feltehetően Nemmouche hangja hallható, amint magára vállalja a merényletet.

A férfit Franciaország 2016. július végén adta ki Belgiumnak, ahol vád alá és előzetes letartóztatásba helyezték.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.