Pesti Srácok

Milliárdos pénzmosás és hűtlen kezelés miatt emeltek vádat a Quaestor-ügy soltvadkerti szálában

Milliárdos pénzmosás és hűtlen kezelés miatt emeltek vádat a Quaestor-ügy soltvadkerti szálában

Kétmilliárdos hűtlen kezelés, pénzmosás és más bűncselekmények miatt emelnek vádat a Quaestor-üggyel összefüggésben a soltvadkerti takarékszövetkezetnél történtek miatt - tudatta a Fővárosi Főügyészség csütörtöki közleményében.

Az ügy elsőrendű vádlottja a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet korábbi vezetője, a negyedrendű pedig Tarsoly Csaba, aki egyúttal elsőrendű vádlottja a Fővárosi Törvényszéken 2016 nyarán kezdődött Quaestor-pernek is. A soltvadkerti takarékszövetkezet ügyében öt ember ellen emelnek vádat.

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint Tarsoly Csaba 2004 tavasza előtt megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével egy kölcsönösen előnyös, ám jogellenes, korrupciónak minősülő gazdasági tevékenységben. Tarsoly Csaba vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, és ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a takarékszövetkezet vezetője azt vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat biztosítja a szövetkezet pénzéből. Ezekért ellenszolgáltatás nem volt, így a takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.

A vádlottak 2004 és 2010 között több, mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek, amelyből több, mint 500 millió forint eredetét leplezték úgy, hogy fiktív jogcímmel átutalásokat hajtottak végre és hozzányúltak a házipénztárhoz. A Fővárosi Főügyészség csütörtökön különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot a Kecskeméti Törvényszékhez.

PestiSracok facebook image

A Fővárosi Törvényszéken 2016 júliusában elkezdődött perben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában nyújtotta be vádiratát. Ennek lényege szerint Tarsoly Csaba és tíz társa 2007-től 2015-ig olyan bűnszervezetet működtetett, amely a Quaestor cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Az ügyészség az 50 millió forintnál nagyobb kárt elszenvedő 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több, mint harmincezer sértettje van. Időközben az ügyészség már újabb vádiratokat is benyújtott.

A fővárosi főügyész korábban a Magyar Időknek és a PestiSrácok.hu-nak is azt nyilatkozta, hogy a soltvadkerti hűtlen kezelés ügyében is hamarosan vádemelés lesz. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly júniusban fejezte be vádemelési javaslattal a soltvadkerti ügyben a nyomozást.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)