Pesti Srácok

Nyitrai: Nyolc év alatt 18 százalékról 40 százalékra emelkedett a dolgozó megváltozott munkaképességűek aránya

Nyitrai: Nyolc év alatt 18 százalékról 40 százalékra emelkedett a dolgozó megváltozott munkaképességűek aránya

2011-hez képest tavaly év végére 18-ról 40 százalékra emelkedett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája - közölte Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott vasárnap Budapesten.

Nyitrai Zsolt elmondta, 2011-ben ez az arány még 18 százalék volt. Akkor mintegy 15 ezer, tavaly már több, mint 80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozott. Magyarországon több, mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal - mondta Nyitrai Zsolt. Kiemelte: a kormány stratégiai fontosságúnak tartja a fogyatékossággal élők társadalmi csoportját. A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú, egyenértékű tagjai - szögezte le a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: azért kell segíteni őket a mindennapokban, hogy a lehető legnagyobb önállóságban élhessék életüket.

Hangsúlyozta, hogy mindennek az alapja a párbeszéd. Nyitrai Zsolt példaként említette, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációt a vakok és gyengénlátók szövetségének kezdeményezésére pontírásos formában is ki lehetett tölteni. Azt is elmondta, 2010-hez képest 2019-re megduplázódott az országos fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása. Nyitrai Zsolt fontosnak nevezte az otthonápolás ügyét, amellyel kapcsolatban szintén széles körű szakmai egyeztetést folytattak le. A parlament által elfogadott javaslat nyomán január elsejével emelkedett az ápolási díj, s bevezették a gyermekek otthonápolási díját is.

A miniszterelnöki megbízott felháborítónak és elfogadhatatlannak ítélte, hogy egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatta az erről szóló javaslatot. Nyitrai Zsolt szerint ezzel az ellenzék bebizonyította, hogy nagy kérdésekben a magyarok nem számíthatnak rájuk. A kormány folyamatosan konzultál a 13 nagy fogyatékosügyi szervezettel. A politikus azt mondta, hogy egyedül a Fidesz-KDNP az, amely 2010 óta behívja soraiba a fogyatékossággal élőket. Tapolczai Gergely a magyar Országgyűlésben, Kósa Ádám az Európai Parlamentben áll ki a fogyatékossággal élők ügyeiért is - tette hozzá. Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) elnöke is hangsúlyozta, a magyar kormány a tervezéstől kezdve bevonja a fogyatékosügyi szervezeteket az őket érintő kérdésekbe.

PestiSracok facebook image

Reményét fejezte ki, hogy tavaly decemberben először és utoljára hagyta cserben az ellenzék a fogyatékossággal élőket. Mint kiemelte: a fogyatékügy nem jobb- vagy baloldali kérdés. Megjegyezte: a szocialista kormányok idején, elnökként azért kellett harcolnia, hogy ne feleződjön meg költségvetési támogatásuk, míg most 2010-hez képest megduplázódott a fogyatékosügyi szervezetek költségvetési támogatása. Kósa Ádám azt mondta, a mostani kormány folyamatosan egyeztet az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, a párbeszéd jó irányba halad.

Ennek nyomán például november 9-én évről-évre megtartják a jelnyelv napját, s számos más, a fogyatékossággal élőket érintő fejlesztés indult. Példaként említette a weboldalak akadálymentesítését, továbbá azt a telefonos alkalmazást, amely a látássérülteket segíti a közlekedésében és a vásárlásban. Azt is elmondta, hogy egy európai uniós fejlesztés keretében a magyar kormány az érdekképviseletek kezébe adta az infokommunikációs projektek kezelését.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)