Pesti Srácok

Anarchisták és kurd aktivisták szállták meg a görög-török kereskedelmi kamarát Athénban

Anarchisták és kurd aktivisták szállták meg a görög-török kereskedelmi kamarát Athénban

Rövid időre megszállták a görög-török kereskedelmi kamara épületét szerdán Athénban a Rubicon nevű görög anarchista csoport tagjai és kurd aktivisták, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat Abdullah Öcalannal, az Ankara által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bebörtönzött vezetőjével - közölte a Szkai görög tévécsatorna.

A bemutatott képsorokon látni lehetett, hogy a tüntetők az épület oldalára egy hatalmas, görög nyelvű transzparenst függesztenek ki, amelyen ez volt olvasható: "Szolidaritás a Törökországban és Európában 91 napja Öcalan elszigetelt fogva tartása ellen éhségsztrájkolókkal".
A görög biztonsági erők azonban gyorsan véget vetettek a tiltakozó akciónak. A rendőrség közlése szerint húsz tüntetőt - tíz kurdot és a Rubicon tíz tagját - őrizetbe vettek. A hatóságok közölték azt is, hogy a görög-török kereskedelmi kamara a szokásos rendben folytatja működését.

Az éhségsztrájkolók egyike Leyla Güven, a kurdbarát, ellenzéki Népek Demokratikus Pártja (HDP) képviselőnője. Güven tavaly novemberben azért kezdett éhségsztrájkba, hogy tiltakozzon Abdullah Öcalan fogva tartási körülményei ellen. Güvent 2018 januárjában azért vették őrizetbe és tartóztatták le a török hatóságok, mert felszólalásaiban, valamint a közösségi médiában tett bejegyzéseiben bírálta az északnyugat-szíriai Afrín körzetében a helyi kurd erők ellen egy éve indított, Olajág fedőnevű török hadműveletet. Bár 2019. január 25-én szabadlábra helyezték, a képviselőnő közölte, hogy tovább folytatja a tiltakozásnak ezt a formáját.

A PKK, amelyet Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősített, 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. Vezetőjét, Öcalant 1999-ben fogták el, és jelenleg is életfogytiglani börtönbüntetését tölti a Márvány-tengeren található Imrali börtönszigeten. A Rubicon 2009-ben alakult meg a Görögországot sújtó gazdasági válság nyomán. Az anarchista szervezet azóta több tucat akciót hajtott végre különböző intézmények, minisztériumok, nagykövetségek, valamint külföldi cégek és szervezetek görögországi képviseletei ellen.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.