Élete végéig börtönben marad Radovan Karadžić
Jogerősen életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta Radovan Karadžić egykori boszniai szerb elnököt szerdán az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), súlyosítva a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott ítéletet. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék három esztendeje negyven év börtönre ítélte Karadžićot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A magát ártatlannak valló, hetvenhárom éves elítélt fellebbezett a korábbi határozat ellen, ügyvédje az ítélet enyhítését, az ügyészség viszont életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte, mondván, Karadžić abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól korábban felmentették. A Nemzetközi Törvényszék fennmaradó ügyeit mandátuma lejárta után átvevő MICT szerdán hirdetett ítéletet a fellebbviteli eljárásban. A hágai bírói testület elutasította a védelem minden jogi érvét, és megerősítette, hogy Karadžić bűnös az ellene felhozott minden vádpontban, kivéve azt, amelyik alól első fokon is felmentették. Vagn Joensen elnöklő bíró úgy vélekedett, hogy az elsőfokú verdikt túl enyhe volt az egykori elnök által elkövetett bűncselekmények súlyosságához és módszeres kegyetlenségéhez képest. Az ítélet szerint Karadžić a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
A hágai tárgyaláson többen is részt vettek a túlélők és az áldozatok hozzátartozói közül, a bírói szavait taps fogadta. Az ítélethirdetést szenvtelen arccal végighallgató, egykori pszichiáter Karadžić a perben végig azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút. A bíróság épülete előtt több tucatnyian tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadžićot a népirtásért; a rendőrség nagy erőkkel biztosította a helyszínt. A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadžić ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, s csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere. Karadžić megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott: az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Pool/Peter Dejong
