Handó Tünde: Magyarország mindig jogállam volt

Magyarország ezeréves jogállamiságáról tanúskodnak a többi közt Szent István intelmei, az Aranybulla, Werbőczy Tripartituma vagy éppen a százötven éve elfogadott, 1869. évi IV. törvény a bírói függetlenségről. Az alaptörvény utalása a történelmi alkotmányra nem maradiság, üres frázis, hanem a szerves magyar fejlődés alkotmányos szintű elismerése - mondta Handó Tünde. Megjegyezte: a rendszerváltozás nagy reményeket és kihívásokat hozott, az euroatlanti csatlakozás során komoly elvárások fogalmazódtak meg a magyar jogrendszerrel szemben, az integráció azonban néhol félrecsúszott, a hangsúlyok nem a megfelelő helyre kerültek, olykor "szolgai jogátvétel" zajlott. Ez a jogalakító folyamat azonban nem zárult, nem is zárulhatott le a nemzetközi környezetben - fűzte hozzá.

Az európai igazságügyi eredménytábla tárgyszerű mutatói szerint a magyar igazságszolgáltatás az élvonalba, illetve az uniós országok első harmadába tartozik - jelezte Handó Tünde. Az OBH elnöke kiemelte: a puszta jogátültetés, "intézmény-transzplantáció" kudarcra van ítélve, ha idegen a nemzeti hagyományoktól, nem fogadja be a jogi intézményi környezet. A jelenlegi magyar igazgatási modell, a bírói önkormányzatiság és a miniszteri irányítás végpontjai között áll. Van-e ideális recept, tökéletes igazgatási modell? Aligha - jegyezte meg Handó Tünde.

Varga Zs. András alkotmánybíró előadásában azt hangsúlyozta: a történeti alkotmányban gyökeredző önazonosság védelme az állam kötelessége. Magyarország soha nem tagadta meg, hogy azonos a Szent István által ezer éve megalapított állammal. Ennek az önazonosságnak a lényege, hogy nemcsak univerzális értékek vannak benne. Ez az ország mindig ragaszkodott az Aranybullában, a Tripartitumban, az 1848-as törvényekben és másutt megfogalmazott történelmi vívmányaihoz, és ahhoz, hogy alkotmányosan kormányozzák - hangoztatta. Az Európai Unió univerzális értékeit védi az Európai Bíróság, az egyes országok alkotmányos identitását alkotó értékeket pedig a tagállami bíróságok, alkotmánybíróságok. Ha ésszerű kétely merül fel a tekintetben, hogy egy hatáskört átadott-e az állam az EU-nak, akkor azt úgy kell értelmezni, hogy a nemzeti szuverenitás része maradt - mutatott rá az alkotmánybíró.

Forrás: MTI; Fotó: MTI