Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Handó Tünde: Magyarország mindig jogállam volt

PPestiSrácok.hu Forró drót 2019. április 8. 14:09
Handó Tünde: Magyarország mindig jogállam volt

A jogállam Magyarországon nem 1990-ben kezdődött, az ezeréves magyar állam az adott kor színvonalán mindig jogállam volt - hangoztatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Szuverenitás az európai igazságügyi térségben című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján, hétfőn Budapesten.

Magyarország ezeréves jogállamiságáról tanúskodnak a többi közt Szent István intelmei, az Aranybulla, Werbőczy Tripartituma vagy éppen a százötven éve elfogadott, 1869. évi IV. törvény a bírói függetlenségről. Az alaptörvény utalása a történelmi alkotmányra nem maradiság, üres frázis, hanem a szerves magyar fejlődés alkotmányos szintű elismerése - mondta Handó Tünde. Megjegyezte: a rendszerváltozás nagy reményeket és kihívásokat hozott, az euroatlanti csatlakozás során komoly elvárások fogalmazódtak meg a magyar jogrendszerrel szemben, az integráció azonban néhol félrecsúszott, a hangsúlyok nem a megfelelő helyre kerültek, olykor "szolgai jogátvétel" zajlott. Ez a jogalakító folyamat azonban nem zárult, nem is zárulhatott le a nemzetközi környezetben - fűzte hozzá.

Az európai igazságügyi eredménytábla tárgyszerű mutatói szerint a magyar igazságszolgáltatás az élvonalba, illetve az uniós országok első harmadába tartozik - jelezte Handó Tünde. Az OBH elnöke kiemelte: a puszta jogátültetés, "intézmény-transzplantáció" kudarcra van ítélve, ha idegen a nemzeti hagyományoktól, nem fogadja be a jogi intézményi környezet. A jelenlegi magyar igazgatási modell, a bírói önkormányzatiság és a miniszteri irányítás végpontjai között áll. Van-e ideális recept, tökéletes igazgatási modell? Aligha - jegyezte meg Handó Tünde.

Varga Zs. András alkotmánybíró előadásában azt hangsúlyozta: a történeti alkotmányban gyökeredző önazonosság védelme az állam kötelessége. Magyarország soha nem tagadta meg, hogy azonos a Szent István által ezer éve megalapított állammal. Ennek az önazonosságnak a lényege, hogy nemcsak univerzális értékek vannak benne. Ez az ország mindig ragaszkodott az Aranybullában, a Tripartitumban, az 1848-as törvényekben és másutt megfogalmazott történelmi vívmányaihoz, és ahhoz, hogy alkotmányosan kormányozzák - hangoztatta. Az Európai Unió univerzális értékeit védi az Európai Bíróság, az egyes országok alkotmányos identitását alkotó értékeket pedig a tagállami bíróságok, alkotmánybíróságok. Ha ésszerű kétely merül fel a tekintetben, hogy egy hatáskört átadott-e az állam az EU-nak, akkor azt úgy kell értelmezni, hogy a nemzeti szuverenitás része maradt - mutatott rá az alkotmánybíró.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Kapcsolódó témák
aranybulla obh jogállam handó tünde
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.