Pesti Srácok

Hülyeségcunamival fokozta a szlovák himnusztörvény megszavazását a Most-Híd alelnöke

Hülyeségcunamival fokozta a szlovák himnusztörvény megszavazását a Most-Híd alelnöke

A Híd tagjainak DNS-ében van a kisebbségek érdekeinek védelme, és összeesküvés-elméletekben hisz az, aki szerint a párt képviselői szándékosan szavazták meg az egyebek mellett a magyar himnuszt betiltó törvényt a szlovák parlamentben – ilyen, és ehhez hasonló blődségekről beszélt az Azonnalinak adott interjújában a párt alelnöke. Ravasz Ábel elárulta azt a belső titkot is, hogy annyira komolyan veszik a himnuszügyet, hogy pártjának tisztségviselői a szavazás óta egyszer sem találkoztak a történtek kiértékelésére.

A magyar himnusz a szlovák parlament általi betiltásáról, a szavazás körülményeiről, a szégyenteljes voksolás eddigi hatásairól beszélt az Azonnali.hu-nak adott interjújában a Most-Híd nevű szlovák-magyar párt alelnöke. Ravasz Ábel szerint nem arról van szó, hogy pártjukat rászedte a koalíciós partnere, hanem az történt, hogy a bonyolult törvényjavaslat számos elemét nem értették meg a Híd képviselői. Ravasz szerint nem is biztos, hogy a passzus betiltja más nemzetek himnuszait, ugyanakkor a politikus kimondta: nem kellett volna elfogadni a törvényt, mert azzal olyan bizonytalanságot keltettek az emberekben, amilyet nem állt szándékukban. Az interjúban szó esik arról is, hogy a szavazással milyen nehéz helyzetbe hozták pártjuk elnökét, Bugár Bélát, akinek nagybeteg lévén nem volt ráhatása a történtekre. Ravasz Ábel szerint összeesküvés-elméletet terjesztenek azok, akik szerint a Most-Híd képviselői szándékosan szavazták meg a jogszabályt, arra azonban nem adott magyarázatot, hogy mégis miképp tudnak egy párt parlamenti képviselői mindannyian véletlenül megszavazni egy, a magyarságot különösen nagy mértékben érintő törvényt. A Most-Híd alelnöke ezt még képes volt fokozni, amikor arról beszélt, hogy pártja DNS-ében van a kisebbségi érdekvédelem, így nem lehet őket azzal vádolni, hogy a kisebbségeket hátrányosan érintő törvényekre szavaznának. Az eddig nyilvánosságra került objektív adatok szerint márpedig ez történt, de az interjú készítőjének többszöri próbálkozással sem sikerült ebben a hitében megingatni Ravaszt. Az alelnök ugyanakkor beismerte, hogy parlamenti képviselőik hibáztak, de szerinte az ügyet felfújták, és különféle politikai erők arra használják a történetet, hogy azzal befolyásolják a közvéleményt. Ravasz Ábel elárulta azt a belső titkot is, hogy annyira komolyan veszik a himnuszügyet, hogy pártjának tisztségviselői a szavazás óta egyszer sem találkoztak a történtek kiértékelésére.

Forrás/fotó: Azonnali.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.