Pesti Srácok

Újabb sztárügyvéd képviseli Gyárfás Tamást

Újabb sztárügyvéd képviseli Gyárfás Tamást

Bánáti János marad Gyárfás Tamás védője, de a sportvezető a napokban Zamecsnik Péter ügyvédet is meghatalmazta arra, hogy járjon el az ügyében – értesült a Magyar Nemzet.

A lap szerint az ismert ügyvéd a Kúria nyilvános ülésén személyesen képviseli a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással gyanúsított Gyárfást, valamint kollégájának, Bánáti Jánosnak az ügyből történő kizárással kapcsolatos jogi álláspontját. Ahogy azt a PestiSrácok.hu megírta, Polt Péter legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be a Kúriához és kezdeményezte, hogy a legfőbb bírói fórum állapítsa meg: a Fővárosi Törvényszék törvénysértést követett el, amikor megváltoztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) határozatát és elutasította a Bánáti János kizárására irányuló ügyészi indítványt.

A BKKB nyomozási bírája elsőfokon azért zárta ki a Fenyő-ügyből Bánátit, mert egyetértett azzal az ügyészi állásfoglalással, hogy a védő tanúvallomást tett, így nem vehet részt tovább az eljárásban. Az ügyvéd a döntést megfellebbezte, és a Fővárosi Törvényszék jogerősen Bánáti Jánosnak adott igazat. Az indokolás szerint Bánátit valóban megidézte két kérdésben tanúként a nyomozó hatóság, ám az ügyben nem volt „érdemi tanú”.

Polt Péternek ugyanakkor a büntetőeljárási törvény biztosít egy olyan kivételes jogorvoslati lehetőséget, amely szerint ha egy jogerős bírósági döntés szerintük törvénysértő, és az más módon jogilag már nem támadható, akkor a legfőbb ügyésznek módja van a Kúriához fordulni. A kérdésről a május másodikára kitűzött nyilvános ülésen dönt a legfőbb bírói fórum, ám e kérdésben csak a törvénysértés megállapítására van lehetősége.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)