Pesti Srácok

ENSZ-szakértő: Pszichés kínzásnak vetették alá a Wikileaks-alapítót

ENSZ-szakértő: Pszichés kínzásnak vetették alá a Wikileaks-alapítót

A WikiLeaks internetes kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange az évekig tartó bezártság és üldöztetés miatt a pszichés kínzás "egyértelmű" jeleit mutatja - közölte Nils Melzer, az ENSZ kínzásokat felderítő különleges jelentéstevője pénteken.

Melzer május 9-én látogatást tett Julian Assange nagy-britanniai börtönében két egészségügyi szakértővel, akiknek szakterülete a kínzások potenciális áldozatainak vizsgálata.

- írta közleményében. Úgy vélte, hogy a fizikai gyengélkedés mellett Assange "a huzamosabb ideig tartó pszichés kínzás összes tünetét mutatja, ideértve a rendkívüli stresszt, a krónikus szorongást és a nagyfokú pszichés traumát is". Melzer úgy fogalmazott, hogy az elmúlt 9 év során Assange-t egyre súlyosabb zaklatásoknak tették ki: jogi üldöztetésnek, elszigeteltségnek, megfigyelésnek, nyilvános megszégyenítésnek. Ebben az összefüggésben utalt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Svédország és Ecuador szerepére. Melzer szerint összefogtak Assange ellen, hogy "elszigeteljék, ördöginek fessék le és zaklassák".

PestiSracok facebook image

A WikiLeaks-alapító Julian Assange hét éven át élt Ecuador nagykövetségén Londonban, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána. Assange valójában nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, egyebek mellett titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják. Assange-t azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd 50 hét letöltendő szabadságvesztésre ítélték, mert nem jelent meg a bíróságon. Múlt csütörtökön az amerikai igazságügyi minisztérium tizenhét újabb vádpontot ismertetett Assange ellen. A tárca szerint Assange törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett támogatta és szövetkezett is Chelsea (született Bradley) Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson. Az Egyesült Államokban összesen már 18 vádat hoztak fel Assange ellen, aki több évtized börtönre számíthat, ha elítélik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.