Pesti Srácok

Fenyő-gyilkosság – A Kúria szerint Gyárfás Tamás védőjét, Bánáti Jánost ki kellett volna zárni a büntetőeljárásból

Fenyő-gyilkosság – A Kúria szerint Gyárfás Tamás védőjét, Bánáti Jánost ki kellett volna zárni a büntetőeljárásból

Ki kellett volna zárni a Gy. Tamás ellen minősített emberölés miatt folyó büntetőeljárásból a védőt a Kúria csütörtökön kihirdetett döntése szerint – tudatta csütörtökön kiadott közleményében a Legfőbb Ügyészség. Gyárfás Tamás korábbi magyar úszószövetségi elnök, médiavállalkozó ellen felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés gyanújával folyik nyomozás Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt megölése ügyében. Gyárfás Tamás tagadja a terhére rótt bűncselekményt; védője, Bánáti János, illetve néhány napja Zamecsnik Péter is részt vesz az eljárásban.

A Legfőbb Ügyészség csütörtöki közleménye szerint a kizárás azért lett volna indokolt, mert az eljárási szabályok szerint büntetőügyben nem lehet védő olyan személy, aki az eljárásban tanúként vett vagy vesz részt, Gy. Tamás védőjét azonban a nyomozóhatóság decemberben tanúként hallgatta ki. Ezután az ügyészség indítványára a nyomozási bíró ki is zárta a Gy. Tamás ellen folyó eljárásból a védőt. Bánáti János azonban fellebbezett, és a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék – megváltoztatva a korábbi döntést – elutasította a kizárási indítványt. A törvényszék indokolása szerint a tanú érdemben csak olyan tárgykörben nyilatkozott, ami nem bizonyítandó tényre vonatkozik, illetve ami a bizonyítási eljárás érdemi részével nem függ össze, többlet bizonyítékot nem hordoz. Az ügyészség szerint azonban törvénysértő volt a másodfokú döntés, ugyanis egy személy eljárásjogi helyzetét nem befolyásolja, hogy milyen tartalmú vallomást tesz. Akit a hatóság tanúként kihallgat, az a tanú pozíciójába kerül, és védőként az ügyben nem járhat el. A konkrét ügyben pedig a gyanúsított védője tanúként az ügy jelentősnek ítélt körülményeiről érdemi vallomást tett, ezért ezután már az eljárásban – az ügyészség álláspontja szerint – védőként nem vehet részt.

Mivel a törvényszéki döntéssel szemben további jogorvoslatnak nem volt helye, és a törvénysértés más módon nem volt orvosolható, a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében terjesztett elő jogorvoslati indítványt a Kúrián annak megállapítása érdekében, hogy a büntetőeljárási szabályok megsértésével változtatta meg a törvényszék a nyomozó bíró döntését. A Kúria csütörtökön megállapította, hogy törvénysértő a Fővárosi Törvényszék végzése, amely a védő kizárására irányuló kezdeményezést elutasította. Ugyanakkor a törvény szerint a Kúriának jelen esetben a törvénysértés megállapításán túl másra nem volt lehetősége; a döntés jelentőségét az adja, hogy hozzájárul a büntetőeljárási szabályok egységes értelmezéséhez, az egységes joggyakorlat kialakításához – közölte a Legfőbb Ügyészség.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.