Pesti Srácok

Kövér László: Európa sorsdöntő választás előtt áll

Kövér László: Európa sorsdöntő választás előtt áll

Sorsdöntőnek nevezte a május 26-i európai parlamenti (EP-) választást a demokrácia, valamint az identitás és az önrendelkezés megőrzése szempontjából az Országgyűlés elnöke pénteken Zalaegerszegen, a közgyűlés a város napja alkalmából rendezett ünnepi ülésén.

Kövér László azt mondta, hogy Európa sorsdöntő választás előtt áll: arról kell döntenünk, hogy jövőnket az illegális migráció árnyékában, a demokrácia és a jogállamiság feladásával, életmódunkról lemondva, közösségeinket más hitnek és más kultúrának alávetve éljük, vagy megőrizve otthonunkat, nemzeti összetartozásunkat továbbra is magunk döntünk a sorsunkról. Az Országgyűlés elnöke hozzátette: sokan azt mondják, hogy fogadjuk el, hogy más népek és kultúrák veszik át a helyünket, mert ez a történelmi szükségszerűség, és szívesen lebontanák a kerítéseket is, amelyek Magyarországot és Európát védelmezik. Mi azt mondjuk: ezzel ezeréves történelmünket tagadnánk meg, önmagunkat adnánk fel – hangsúlyozta a házelnök. Kövér László kiemelte: Európa és Magyarország jövője az európai és a magyar emberek kezében van. A 2010 óta eltelt szűk évtized is megmutatta, hogy kemény munkával, és ha kell, a küzdelem vállalásával meg tudjuk fordítani a dolgok állását. Magyarországon 2010 óta nagyot és jó irányba fordult a világ, sok évtizedes problémákat sikerült feloldani. Csökkent a munkanélküliség, az államadósság, az infláció és a megélhetés számos költsége, miközben nőtt a gazdaság teljesítménye, növekedtek az átlagbérek, a nyugdíjak, és emelkedett a családok támogatása – emelte ki a politikus.

Kövér László kitért arra is, hogy a nemzet nagy lehetősége a vidék, amely egyszerre jelenti a falvak és a városok lehetőségeinek bővítését. A kormányzat ezért vállalta át Zalaegerszeg kétmilliárd forintnyi adósságát, és ezért ítélt meg a zalai megyeszékhelynek a Modern városok program háromezernyolcszáz milliárd forintos fejlesztési forrásából kétszázhuszonegy milliárdnyi támogatást. Ebből ötvenkilencmilliárd forint már megérkezett a városba, további 2,5 milliárdot pedig infrastruktúrafejlesztésre adott a kormány. A házelnök szólt arról is, hogy Zalaegerszeg jól gazdálkodik a lehetőségekkel. A beruházások közül kiemelte a járműipari tesztpályát, amely lehetővé teszi, hogy a magyar autóipar felkészüljön a jövőre. Kövér László az Országgyűlés nevében köszönetet mondott kiemelkedő tevékenységükért a Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend tanítóinak és Császár Tamásnak, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház osztályvezető főorvosának, akik a város napján vehették át a Pro Urbe díjat. A Sport Mecénása Díjjal elismert Zalaszám Informatika Kft. a helyi sport támogatása mellett a helyi közösség erősítéséhez is hozzájárult – mondta a házelnök. Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester köszöntőjében a zalai megyeszékhely múltjáról, történelmi és kulturális hagyományairól, valamint a jövőt érintő városépítő célokról beszélt. Zalaegerszeg nyugalmat, biztonságot, kiszámíthatóságot jelent az itt élők számára, és közösen kell dolgozni azért, hogy a zalai megyeszékhely ne csak a múlt és a jelen, hanem egyben a jövő városa is legyen – hangsúlyozta a városvezető.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.