Pesti Srácok

Szabadfogás: A Fidesz még finomhangolhatja néppárti pozícióját, a szocialistáknak idehaza viszont már nincs vesztenivalója

Van logika abban a taktikában, hogy a Fidesz azt kéri az Európai Néppárttól, hogy kulcsfontosságú bizottságban vállalhasson vezető szerepet, egyben elfogadja, hogy alelnököt ezúttal nem delegál , így ugyanis jobban tudnák befolyásolni a Magyarország elleni esetleges eljárásokat - hangzott el a Hír TV Szabadfogás című műsorában, ahol Jeszenszky Zsolt politikai hobbista, Dézsy László dokumentumfilm-rendező, Pesty László dokumentumfilm-rendező, Nagy Attila Tibor elemző (Méltányosság Politikaelemző Központ), Nagy József újságíró (24.hu) és Kukorelly Endre író voltak Huth Gergely műsorvezető vendégei.

Az Európai Néppárt frakciója cáfolta a Népszava újságírójának az állítását, miszerint a Fidesz semmiféle pozíciót nem kaphat a néppárton belül – kezdte vitaindítóját Huth Gergely műsorvezető. Erre a fölvetésre reagálva Nagy Attila Tibor kifejtette: a Fidesz belenyugodott abba, hogy az Európai Parlament mintegy 16 alelnöke közül nem fog most alelnököt delegálni, viszont cserébe azt kéri a Fidesz, hogy valamelyik kulcsfontosságú bizottságban vállalhasson vezető szerepet, és ebben a taktikában van logika. Ha így lesz, a Fidesz jobban tudja majd befolyásolni a Magyarország elleni esetleges eljárásokat – tette hozzá a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

Dézsy László nem csodálkozna azon, ha a következő hetekben, hónapokban „finomhangolást” vinnének végbe a néppárton belül a Fidesz korábbi megítélésével szemben.

PestiSracok facebook image

– jelezte Jeszenszky Zsolt. A „politikai hobbista” úgy látja: egy jól politizáló politikus vagy politikai entitás képes a megváltozott körülményekhez is alkalmazkodni, és abból kihozni az érdekei számára legtöbbet ígérő maximumot.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz néppártban maradásának taktikus döntése, vagy „a szívből történő politizálása” – egy erős, szókimondó ellenzéki erő létrehozása – lenne-e Magyarország számára előnyösebb, Pesty László feltette a kérdést: a politikában, a politika színterén van-e olyan fogalom, hogy szívből döntés, vagy reálpolitika van?

– húzta alá a dokumentumfilmes.

Az adás folytatásában szóba került, hogy noha a magyarországi ellenzéki média meghökkentően sokat foglalkozott az utóbbi hét egyik legtragikusabb eseményével, a dunai hajószerencsétlenséggel, mindemellett a Nemzeti Összetartozás Napja, azaz a Trianon-évforduló vagy nem szerepelt a cikkeik között, vagy ha igen, „mínuszos kis hírként” lett eldugva. Azt is méltatlannak ítélte a vendégek egy része, hogy például az 50 évvel ezelőtt indult Pride-mozgalom híre is megelőzte a trianoni békediktátum aláírásának 99. évfordulójának tematikáját. Az adás második részében is hangos vita folyt a „vörös karéj” és a „Fidesz-csücsök” képviselői között arról, hogy a jelenkori Magyarországon egyes politikai erők miként értékelik, dolgozzák fel, vagy éppen miként tekintik sokadrangú kérdésnek Trianon tragédiáját.

A műsor végét a Magyar Szocialista Párt körüli botránysorozat újabb fejezetének, a Szanyi Tibor-féle nyilvános levélnek szánták. Ennek kapcsán Pesty László megjegyezte, hogy a szocialistáknak immáron nincsen vesztenivalójuk.

Forrás: Hír TV

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)