Pesti Srácok

Tarlós: Az ellenzéki ígéretek pénzügyileg és jogilag is teljesíthetetlenek

Tarlós: Az ellenzéki ígéretek pénzügyileg és jogilag is teljesíthetetlenek

Pénzügyileg és jogilag is teljesíthetetlenek az ellenzéki jelöltek ígéretei - erről beszélt Tarlós István főpolgármester (Fidesz-KDNP) az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

- jegyezte meg Tarlós István.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. A Karácsony Gergely tervei szerint félmilliárd forintnál értékesebb ingatlanokra vonatkozó adó és a lakatlan ingatlanokra kivetendő adó kapcsán is arra figyelmeztetett a főpolgármester, hogy a főváros ilyen adókat nem vethet ki. Ugyancsak törvényi akadálya van Kálmán Olga 18 év alattiak ingyenes tömegközlekedésére vonatkozó ígéretének, illetve annak, hogy a kerületeket köteleznék évi 100 lakás építésére.

- mondta Tarlós István, aki megjegyezte azt is, hogy több fát ültetett Zuglóban, mint a kerület polgármestere, Karácsony Gergely. Az ellenzéki előválasztásról szólva a főpolgármester úgy vélekedett: csak agitprop- és marketingtevékenység, amely ellenőrizhetetlen, jogi következménye még akkor sem lehetne, ha kiderülne valami "svindli"; mi több, még valódi vita sincs. Szerinte ha lenne, már rég előhúzták volna Karácsony Gergely "zűrös zuglói ügyeit".

Tarlós István rámutatott arra is: ostobaság, hogy minduntalan az ő önállóságának hiányát hánytorgatják fel. "Nem vagyok és soha nem is voltam tagja a Fidesznek."

- szögezte le Tarlós István. Hozzáfűzte: nem volt mellékszereplő abban sem, hogy közvetlenül választható a főpolgármester. "Jobb, ha ezért köszönetet mondanak nekem!"

- jegyezte meg Tarlós István. A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy vélekedett az előválasztásról: ez nem az ő meccse, neki mindegy, hogy ki jut tovább. Ami a másik oldalon zajlik, az épeszű, ép lelkű emberek számára értelmezhetetlen. Az ellenzéki ígéretek jogi megalapozatlansága kapcsán úgy fogalmazott: ellenzéki főpolgármesterek csettintésére nem fog a kétharmados kormánytöbbség törvényeket módosítani.

A főváros jelenlegi vezetése ugyanakkor megállapodott a kormánnyal egy 1000 milliárdos fejlesztési programról. A közeljövőben meg fog újulni például a Blaha Lujza és a Széna tér, a Lánchíd és környezete, és folytatódik a járműcsere-program. Nem a miniszterelnök diktál, a távlati fejlesztési kérdésekben vétójogom van, a kormány elfogadta a fejlesztési tanács javaslatainak 90 százalékát, Brüsszelből pedig nemrég érkezett meg az elismerés, hogy az utóbbi tíz év fejlesztései alapján Budapest Európa legjobb úti célja - mondta Tarlós István.

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Hírlap

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.