Romsics Ignác teljesen elszabadult: már Kádár Jánost élteti
Bethlen Istvánhoz hasonlítja és Kádár Jánost élteti a Mandinernek adott interjúban Romsics Ignác történész, akadémikus, akit a lap Trianonról és a kormány emlékezetpolitikájáról kérdezett.
Bethlen István és Kádár János is jól mérték fel az ország tőlük függetlenül kialakult helyzetét, és saját értékszempontjaiktól vezérelve eredményesen törekedtek az abból kihozható optimumra
– ezt találta mondani az interjúban Romsics, és még mielőtt azt hinnénk, csak viccelt: nem. "Délibábok helyett reális önszemléletre van szükség" – emlékeztette a történészt a Mandiner újságírója a minap Maszol.hu-nak adott interjújában elhangzottakra. Romsics erre kifejtette, hogy "az egészséges nemzettudatra" gondolt, ami nem kishitű, de nem is rátarti.
Akkorának kell látni magunkat, amekkorák vagyunk, és olyannak, amilyenek vagyunk
– fogalmazott. Majd miután végigvette, hogy ma már számtalan mutató alapján fel lehet mérni, hol tartunk – ilyenek az egy főre jutó nemzeti jövedelem, az életminőségi index, a jövedelmi különbségek stb. –, végzett is egy összegzést, és megállapította, hogy ma bizony ott tartunk, ahol 150 éve. A megállapításához egyébként – ez sem vicc – elsősorban a pályaudvari mellékhelyiségeket vette alapul, Münchentől Bukarestig.
Legalább annak örülhetünk, hogy az 1918-1920-as időszak Romsics Ignác szerint is tragikus fejezete történelmünknek. (Habár Romsics a magyar történelmi bűnöket hangoztató, az utódállamok igazságát bizonygató művei sokak szerint történelemhamisítóak és felérnek egy hazaárulással. Kritikájukkal a PestiSrácok.hu archívumában Ferkó Dániel cikkében itt, illetve a trianoni évfordulóra készített Polbeatben itt találkozhatnak olvasóink.) Trianon kapcsán a történész egyébként úgy véli, hogy a jobboldaliak túlbecsülik a veszteségeket, és sokan vannak, akik a történelem „nemzeti látószögén” nem tudnak felülemelkedni. Úgy véli, ezért szokták őt és Trianon-elméletét „defetistának”, „marxistának” és „nemzetietlennek” bélyegezni. A Mandiner újságírója külön rákérdezett, hogy miért tartja Bethlen István mellett Kádárt is nagy politikusnak. Romsics hosszasan sorolta, mi mindenben különbözött a két politikai vezető, majd megjegyezte, hogy ugyanakkor egyvalamiben mégis hasonlítottak:
Mindketten jól mérték fel az ország tőlük függetlenül kialakult helyzetét, és saját értékszempontjaiktól vezérelve eredményesen törekedtek az abból kihozható optimumra. Ehhez jókora pragmatizmusra és fejlett arányérzékre volt szükségük, amellyel mindketten rendelkeztek.
A teljes interjú itt olvasható el.
Forrás: Mandiner; Vezető kép: MTI/Kovács Attila
