Pesti Srácok

Szoros eredmény és az AfD áttörése várható a hétvégi németországi tartományi választásokon

Több AfD-s politikus meghalt az elmúlt egy hónapban, mint az azt megelőző évben
Több AfD-s politikus meghalt az elmúlt egy hónapban, mint az azt megelőző évben

Szoros eredmény és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt áttörése várható a németországi Brandenburgban és Szászországban tartandó helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a szavazás előtt öt nappal, a kedden megjelent közvélemény-kutatási eredmények szerint.

A Bild című lap megbízásából készített felmérés alapján az AfD a vasárnapi választáson mindkét tartományban előrelép a legnagyobb pártok közé, és sikere átalakítja az ország újraegyesítése után, csaknem harminc éve kialakult erőviszonyokat. Az Insa közvélemény-kutató társaság adatai szerint az is előfordulhat, hogy Brandenburgban az AfD szerzi a legtöbb szavazatot, az viszont biztosnak tűnik, hogy mindkét tartományban ellenzékben marad, mert egyetlen párt sem hajlandó vele az együttműködésre.

Brandenburgban az ország újraegyesítése óta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) az első számú politikai erő. A szociáldemokraták eddig megszakítás nélkül kormányon voltak a főváros, Berlin körül elterülő – az egykori NDK területén fekvő – tartományban. A legutóbbi, 2014-ben tartott választáson a szavazatok 32 százalékát összegyűjtve végeztek az első helyen, és folytatták a Baloldal (Die Linke) nevű, tőlük balra álló párttal 2009-ben kezdett koalíciós kormányzást. Az Insa új adatai szerint az SPD a szeptember 1-jei Landtag-választáson 21 százalékot szerezhet, ami ugyan 2 százalékpontos erősödés a legutóbbi, augusztus elején készített felméréshez képest, de 11 százalékpontos visszaesés a 2014-es eredményhez viszonyítva. A 2013-ban alapított AfD ugyancsak a szavazatok 21 százalékát szerezheti meg, ami augusztus elejéhez képest 2 százalékpont, az öt évvel ezelőtti 12,2 százalékhoz képest pedig csaknem 10 százalékpont előrelépést jelent. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) a harmadik helyre szorulhat vissza, a szavazatok 17 százalékával, ami augusztus elejéhez viszonyítva 1 százalékpontos, a 2014-ben elért 23 százalékhoz képest 6 százalékpontos gyengülés. Várhatóan a Baloldal is gyengül: a szavazatok 15 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után. Az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéból kialakult párt támogatottsága 1 százalékponttal gyengült a hónap eleje óta. A CDU-tól jobbra álló AfD mellett a Zöldek pártja lehet a másik nagy nyertes mindkét tartományban. A baloldali irányultságú ökopárt Brandenburgban 14 százalékos eredményt érhet el, ami ugyan 2 százalékpontos gyengülés augusztus elejéhez képest, de több, mint a duplája a 2014-ben elért 6,2 százaléknak. A potsdami Landtagba bejuthat még a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a jobboldali Szabad Választók Pártja (FW); mindkét párt a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll. Az Insa felmérése alapján a 2009 óta kormányzó SPD-Baloldal koalíció elveszíti többségét. Dietmar Woidke tartományi kormányfő, a szociáldemokraták brandenburgi vezetője akkor őrizheti meg a miniszterelnöki pozíciót, ha a Zöldeket is beveszi a koalícióba, vagy a CDU-val és a Zöldekkel alakít kormányt.

Szászországban a CDU a meghatározó erő; az ugyancsak a volt NDK területén fekvő tartományt az újraegyesítés óta megszakítás nélkül a kereszténydemokraták kormányozzák, vagy egyedül, vagy az SPD-vel, vagy az FDP-vel koalícióban. A legutóbbi, 2014-es Landtag-választás óta a szociáldemokratákkal kormányoznak. Szeptember 1-jén a CDU az SPD brandenburgi visszaeséséhez hasonlóan súlyos veszteségeket szenvedhet el, de továbbra is az első számú politikai erő maradhat Szászországban. Az Insa felmérése szerint a szavazatok 29 százalékára számíthat, ami 1 százalékpontos előrelépés augusztus elejéhez képest, viszont 10,4 százalékpontos gyengülés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva. Az AfD várhatóan bőven megduplázza, a 2014-es 9,7 százalékról – 15,3 százalékponttal erősödve – 25 százalékra emeli támogatottságát, így a második legnagyobb frakciót alakíthatja a drezdai Landtagban. Augusztus elejéhez képest nem változott a támogatottsága. A Baloldal a szavazatok 15 százalékára számíthat, ami a hónap elejéhez képest 1 százalékpontos, a 2014-ben elért 19 százalékhoz képest 4 százalékpontos gyengülés. A Zöldek várhatóan majdnem megduplázzák az öt évvel ezelőtti eredményüket: a 2014-es 5,7 százalék után a szavazatok 11 százalékát szerezhetik meg, ami 5,3 százalékpontos előrelépést. A Zöldek lendülete az utóbbi hetekben kissé alábbhagyott: augusztus elején még a megkérdezettek 12 százaléka mondta azt, hogy az ökopártra szavaz. Az SPD a kisebb, 10 százalék alatti támogatottsággal rendelkező pártok közé szorulhat Szászországban. A szociáldemokraták a szavazatok 8 százalékára számíthatnak, ami 4,4 százalékpontos visszaesés az öt évvel ezelőtti 12,4 százalékhoz képest, és megegyezik az augusztus elején mért támogatottsággal. A drezdai Landtagba hatodik pártként bejuthat az FDP is: 5 százalékos támogatottsággal a bejutási küszöbön áll. Várhatóan Szászországban is elveszíti a többséget a 2014 óta kormányzó koalíció. A CDU valószínűleg akkor folytathatja a kormányzást, ha az SPD helyett a Zöldekkel állapodik meg az együttműködésről.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?