Az emberi szabadságjogok európai bajnokai szerint mivel a kereszténység a legnagyobb vallási közösség, ezért nem is üldözhetik
A magyar kormány elutasítja azt az európai politikában eluralkodó véleményt, hogy a keresztények elleni súlyos incidensek kiemelése valamiféle pozitív diszkrimináció lenne – jelentette ki Szijjártó Péter a budapesti Konferencia a Keresztényüldözésről elnevezésű nemzetközi rendezvényen. A külügyminiszter képmutatásnak nevezte, hogy az "emberi szabadságjogok európai bajnokai" úgy tartják: mivel a kereszténység a legnagyobb vallási közösség, ezért nem is üldözhetik.
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az eseményen arról beszélt, hogy bár a liberális mainstream az ellenkezőjét sugallja, ma is nyíltan kell beszélni a keresztényüldözésről. Mint kifejtette, a kereszténység történetében voltak olyan idők, amikor fizikai kockázatot jelentett összegyűlniük, és manapság is bátorság kell a külpolitikában ahhoz, hogy a keresztények szenvedése ellen felszólaljanak. Úgy vélte, miközben a "tények mellettünk állnak", a nemzetközi közösség nem áll készen erre, nem képes kezelni ezt a humanitárius problémát. A külügyminiszter súlyos problémának nevezte, hogy alig találni olyan jelentést, amely a keresztények szenvedéséről szól. Mint megjegyezte, az Európai Unió külügyminisztereinek tanácskozásain rendre óva intik attól kollégái, hogy a keresztényüldözést témává tegye. Véleménye szerint az unióban az a közmegegyezés alakult ki, hogy "óvatosabban" kell a témához nyúlni, és a legtöbb, amiről beszélni lehet, az a vallási kisebbségek problémái. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar kormány elutasítja azt az európai politikában eluralkodó véleményt, hogy a keresztények elleni súlyos incidensek kiemelése valamiféle pozitív diszkrimináció lenne. Képmutatásnak nevezte továbbá, hogy az "emberi szabadságjogok európai bajnokai" úgy tartják, hogy mivel a kereszténység a legnagyobb vallási közösség, ezért nem is üldözhetik. Szijjártó Péter kiemelte: a vallásellenes bűncselekmények nem maradhatnak büntetés nélkül, mivel ezzel csak tovább ösztönzik a szélsőséges támadásokat. Nyomatékosította: a nemzetközi bíróságoknak ki kell vizsgálniuk a keresztényellenes bűncselekményeket.
Az ENSZ szerint csak háromféle ország van...
A külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ-szel kapcsolatban nem tapasztalható semmilyen előrehaladás; a globális migrációs csomagot továbbra is feltétel nélkül hasznosnak tartják. Hozzátette, hogy a nemzetközi szervezetben úgy vélik, csak háromféle ország létezik a migráció tekintetében: eredetország, tranzitország és célország. Ugyanakkor az ENSZ nem veszi figyelembe a biztonságos élethez fűződő alapvető jogot. Szijjártó Péter kiemelte: minden országnak és minden nemzetnek joga van hazájában a biztonságos élethez, úgy a Közel-Keleten, mint Európában. Hozzátette: ez a filozófia a magyar szakpolitika alapja is, hogy azok a közösségek is szülőföldjükön maradhassanak, akik már évszázadok óta gazdagítják országaik kultúráját. A 2020-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus üzenetére térve elmondta: az a feldatat, hogy "megújítsuk népünket, Európát és az egész világot".
Ha a keresztények eltűnnek Jézus hazájából
Gebran Bassil libanoni külügyminiszter arról beszélt, hogy a Közel-Keleten élő keresztények száma mára jelentősen csökkent: nagy részük elhagyta szülőföldjét, Libanonban egyharmadára esett vissza a számuk.
Ha a keresztények eltűnnek Krisztus hazájából, nem lesz értelme a védelmüknek
– mutatott rá. A politikus Kelet és Nyugat együttműködését sürgette a terrorizmus kiirtása érdekében.
Samuel D. Brownback, az Amerikai Egyesült Államok vallásszabadságért felelős utazó nagykövete videoüzenetében elismerését fejezte ki a magyar kormány számára az elkötelezett munkáért, amelyet az üldözött keresztények megsegítése érdekében fejt ki. Jan Fiegel, az Európai Unión kívüli vallásszabadságért felelős különleges megbízott azt hangoztatta, hogy a lelkiismereti, szólás- és vallásszabadság civilizációs vívmányok; azokat fenn kell tartani, meg kell őrizni. A vallási és nem vallási szereplők párbeszédének erősítését szorgalmazta, és kitért arra is, hogy az erőszak és intolerancia gyökerét kell kezelni az érintett országokban. Bonnie Glick, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának igazgatóhelyettese a keresztény közösségek megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. Kitért a magyar kormánnyal kötendő megállapodásra is a rehabilitációs projektek összehangolásáról. Hölvényi György EP-képviselő arról beszélt, hogy a kormányoknak együtt kell működniük az egyházakkal; nélkülük nem lehet lépéseket tenni a Közel-Keleten.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
