Pesti Srácok

Így jutott el Karácsony a stadionstoptól az atlétikai vb támogatásáig (videó)

Karácsony Gergely, Budapest új balliberális főpolgármestere azzal kampányolt, hogy amennyiben ő lesz a főváros vezetője, akkor az általa irányított városban nem fog épülni atlétikai stadion, és ebből kifolyólag atlétikai világbajnokságot sem rendeznek majd. Ezt a kampányt a balliberális jelölt "stadionstopnak" nevezte el. A stadionstopból azonban kórházstop lett, mivel az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés egyhangúan megszavazta az atlétikai stadion megépítését, illetve a 2023-as vb megrendezését, de a Dél-Budára tervezett szuperkórházat – a balliberális képviselők ellenszavazata miatt – nem – derül ki a Hír TV "Múlt idő" című összeállításából.

A fentebbi felvétel jól szemlélteti azt, ahogy a balliberális főpolgármester a kampányban hangoztatott stadionstoptól eljutott a kórházstopig. Még a kampányban, szeptember 25-én azt mondta Karácsony Gergely, hogy

PestiSracok facebook image

Ez azt jelenti, hogy szerinte 23 CT-re lenne szüksége Budapestnek, mivel a fővárosban 23 kerülete van. Kiderült azonban, hogy Karácsony vagy nem tudja, hány CT van Budapesten, vagy egyszerűen hazudik. A fővárosban ugyanis 43 CT van. Ebből a 43 CT-berendezésből 35 gépnek van közvetlen vagy közvetett egészségügyi alapkezelői (NEAK) finanszírozása, 2 gép működését a fenntartó önkormányzat finanszírozza, 6 gépen pedig kizárólag a beteg (vagy egy privát egészségpénztár) tudja kifizetni a vizsgálatot, nincs semmilyen egyéb finanszírozása – írja a radiologia.hu.

Szeptember 30-án azt mondta Karácsony, hogy "egészségügyre szeretnénk a pénzt költeni és nem stadionokra, szembeállítva ezáltal az egészségügyet és a sportot", ami nonszensz, hiszen a kettő nem egymás ellentétpárja, hanem inkább kiegészítik egymást. Az ellenzéki politikus konkrétan kijelentette, hogy az ő véleménye szerint az atlétikai stadionra nincsen szükség. Ugyanazon a napon Baranyi Krisztina, Ferencváros jelenlegi polgármestere – aki akkor még csak ellenzéki jelölt volt – közölte:

Október 25-én a főpolgármester kijelentette, hogy az elvein és a programján nem változtat. November 6-án már arról beszélt, hogy az ellenzéki vezetésű főváros konstruktív partnere kell legyen a kormánynak. November 23-án elmondta Karácsony, hogy nem tudja megígérni a stadionépítés támogatását. November 25-én Baranyi Krisztina polgármester közölte, hogy szerinte

Aznap Karácsony kijelentette, hogy ő azt gondolja, hogy Budapesten nincs olyan polgár, aki ne lenne büszke arra, hogyha Budapest adhatna otthont az atlétikai világbajnokságnak.

Az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés november 27-én egyhangúan megszavazta az atlétikai világbajnokság megrendezését és az eseményre építendő atlétikai stadiont, miközben a dél-budai szuperkórház megépítését – a balliberális képviselők ellenszavazata miatt – nem támogatta, veszélyeztetve ezáltal 1,2 millió ember egészségügyi ellátását. Az egészségügyi beruházás leállítását és a stadionépítést magától értetődően Karácsony és Baranyi is támogatták a szavazatukkal. Így lett a kampányban hangoztatott stadionstopból kórházstop.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.