Pesti Srácok

Újra fenyeget a kötelező migránskvóta

Újra fenyeget a kötelező migránskvóta

Nemrég a Politico arról számolt be, hogy a németek újra a kötelező betelepítési kvótát akarják egy javaslatukban a többi tagállammal elfogadtatni, és ezzel a hatályos Dublin III. rendeletben felállított rendszert reformálnák meg. Az Origo cikkében arra emlékeztet, hogy a kötelező betelepítési kvóta ötlete nem új keletű gondolat: azt már 2015 nyarán felvetette Soros György a Financial Timesnak, majd szeptemberben már egy Tanácsi rendelet kötelezte volna az országokat a már az EU-ban lévő migránsok valamilyen kulcs alapján történő szétosztására. Magyarország a kezdetektől fogva a rendelkezésre álló valamennyi létező eszközzel fellépett a betelepítések ellen, többek közt a három évvel ezelőtti kvótanépszavazással is. Soros György kísértetiesen hasonló "javaslatokat tett" már 2015 nyarán a Financial Timesban.

Bár a hazai ellenzék mindenáron tagadta a Soros-terv létét, azonban tény, hogy a milliárdos már 2015 nyarán arról beszélt a bevándorlási válság megoldási lehetőségeként, hogy szükség volna egy elosztási mechanizmusra, mivel szerinte "ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani". Nem sokkal ezután Brüsszel már jogszabályi formában állt elő a "nagy ötlettel". Utóbb persze a spekuláns már finomított a javaslatán, és elmondta, hogy ő csak egy olyan európai uniós megfeleltetési módszernek a szószólója, amelynek alapján a menekülteket azokba az országokba küldenék, amelyek be akarják őket fogadni, és amelyekben a menekültek is maradni szeretnének.

2015 szeptemberében született az első határozat

Az Európai Unió Tanácsa egy 2015-ös határozatával fogadta el a kötelező át- és betelepítési kvótákat, amit Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia leszavazott, Finnország (amelynek akkor jobboldali kormánya volt) pedig tartózkodott a szavazáson. A határozatban több részletben összesen 160 ezer ember áttelepítéséről döntöttek az unió tagállamaiban, és megállapították, mely tagállamnak hány migránst kell befogadnia. A határozat arról is döntött 2015 szeptemberében, hogy a tagállamoknak két éve van azt végrehajtani. Az alábbi táblázatban látható, hogy az egyes tagállamok – köztük a kvótát kifejezetten támogató Németország és Franciaország – milyen mértékben teljesítették a befogadásokat a két év múlva esedékes határidőre. Látható, hogy Máltán kívül csak Finnország és Írország közelítette meg a kvótát. Németország kevesebb, mint harmadát, Franciaország kevesebb, mint negyedét teljesítette az előírásoknak.

PestiSracok facebook image

Magyarország már kezdetektől fogva rendkívül igazságtalannak és a helyzetet csak tovább súlyosbítónak érezte a kötelező betelepítési kvóták ötletét, hiszen ezt további megerősítésként értékelnék azok a gazdasági bevándorlók, akik a jobb élet reményében elindultak Ázsiából vagy Afrikából, otthagyva mindenüket. Másrészről pedig igazságtalan lett volna egy olyan országra is ráerőltetni a menekültek egyelőre ezreit, aztán tíz-, esetleg százezreit, amelyik ország eredetileg sem szerette volna őket tömegével behívni és ezzel kezelni a munkaerőhiányát.

A magyar kormány – szemben az Európai Unióval – több ízben is kikérte az emberek véleményét a migrációs válság kezelésének kérdésében, de a magyar kormány következetesen tiltakozott a kötelező áttelepítési mechanizmus bevezetése ellen is. Mivel az Európai Unió és több nagyobb tagállam is teljes erővel szerette volna ránk erőltetni a kvótát, ezért hazánk Szlovákiával együtt megtámadta a fenti, a Tanács által hozott határozatot az Európai Bíróságon is, de 2016-ban egy népszavazást is tartottak az ügyben Magyarországon, megkérdezve arról a választópolgárok véleményét. A népszavazásra végül 2016. október 2-án került sor, és a kérdés így szólt:

Bár a népszavazás az eredményességi küszöb alatt maradt, de több, mint 3,3 millió ember, azaz a szavazók 98 százaléka nemmel szavazott, vagyis a magyar lakosság elsöprő többsége nem kért a kötelező betelepítésből. Többen, mint ahányan az uniós csatlakozásra szavaztak.

Az Európai Bizottság 2016-ban aztán már azt javasolta, hogy amennyiben egy uniós tagország nem fogad be menekülteket a kvóta alapján, akkor 250 ezer eurós szolidaritási bírsággal sújtják menekültenként. Amennyiben a hivatalos kvóta szerint egy tagország befogadja a menekülteket, akkor az EU 6000 eurót folyósít a befogadóországoknak menekültenként. Azaz zsarolással olajozták volna meg a végeláthatatlan migrációs gépezetet.

Egy éven belül kétszer is előkerült a kötelező betelepítési kvóta ötlete

Bár a 2016-os éles viták óta úgy tűnhetett, hogy látszólag lekerült az uniós napirendről a kötelező betelepítési kvóták ügye, valójában időről időre újra előhúzza a kalapból a brüsszeli vezetés vagy a nagyobb tagállamok egyike az automatikus elosztási mechanizmus ötletét.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.