Pesti Srácok

Az iráni külügyminiszter nem bízik abban, hogy egy "Trump-egyezmény" tartós lehetne

Az iráni külügyminiszter nem bízik abban, hogy egy "Trump-egyezmény" tartós lehetne

Még "nem halott" a 2015-ben Bécsben megkötött nemzetközi megállapodás az iráni atomprogramról – jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szerdán, egy Újdelhiben rendezett biztonsági konferencián, hozzátéve: nem biztos abban, hogy egy új egyezmény, amelyre Donald Trump amerikai elnök is áldását adná, tartós lehetne.

Boris Johnson brit miniszterelnök kedden azt javasolta, hogy ha az Egyesült Államoknak nem kell a többhatalmi megállapodás az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA), akkor új egyezményt kell kötni a perzsa állammal.

– fogalmazott Johnson a keddi BBC-interjúban, azt hangoztatva: valahogyan mindenképp meg kell akadályozni, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert. Trump a Twitteren reagálva egyetértett a "Trump-egyezményre" vonatkozó brit felvetéssel. Zaríf szerdán azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem tartotta magát a 2015-ös megállapodásban vállalt kötelezettségeihez, és kilépett az egyezményből.

PestiSracok facebook image

– tette fel a kérdést az iráni külügyminiszter. Hozzátette, hogy a jelenlegi egyezmény az elképzelhető lehető legjobb megoldások között van.

Az Egyesült Államok 2018-ban mondta fel a megállapodást, amelyet Washington mellett Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína írt alá Iránnal. Trump a múlt héten felszólította az egyezményt aláíró európai hatalmakat arra, hogy szintén vonuljanak ki a JCPOA-megállapodásból. Kedden a német külügyminisztérium bejelentette, hogy a teheráni vezetés kihágásai miatt Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság közösen elindította az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását. A három ország jelezte: a megállapodás valamennyi – Washington távozása után megmaradt – részese világossá tette az egyezmény iránti tartós elkötelezettségét. Azonban Irán részéről is ugyanilyen elkötelezettségre van szükség, ezért a teheráni vezetésnek vissza kell térnie a megállapodásban kijelölt útra, és vissza kell vonnia mindazon intézkedéseket, amelyeket Washington lépésére válaszul 2019 júliusa óta megtett – figyelmeztettek. Zaríf erre reagálva közölte, hogy Irán válaszolni fog a három európai ország felvetésére. Megjegyezte: az atomalku sorsa Európán múlik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.