Pesti Srácok

Szijjártó: Az ENSZ-nek fel kell lépnie a közel-keleti feszültség csillapítása érdekében

Szijjártó: Az ENSZ-nek fel kell lépnie a közel-keleti feszültség csillapítása érdekében

Az ENSZ-nek fel kell lépnie a közel-keleti feszültség csillapítása érdekében, hozzá kell járulnia az iráni-amerikai konfliktus mielőbbi megnyugtató rendezéséhez – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön, New Yorkban, a világszervezet fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett nyílt vitán.

Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Magyarországot egyértelműen aggodalommal töltik el a térségbeli fejlemények; az ország abban érdekelt, hogy ne eszkalálódjon a régiót terhelő konfliktus. Leszögezte: a kormány azt várja el az ENSZ-től, mint a béke és a biztonság globális garantálásáért felelős legnagyobb nemzetközi szervezettől, hogy végre ne a migráció fogadatlan prókátoraként lépjen fel, hanem azzal foglalkozzon, ami valóban a dolga, és az alapokmányban rögzített elveknek megfelelően nyújtson segítséget abban, hogy a feszültség ne váljon súlyosabbá. A tárcavezető szerint három fő szempontot kell figyelembe venni. Először is azt, hogy a Közel-Kelet és Európa biztonsága szorosan összefügg egymással; bizonyos kedvezőtlen fejlemények a migrációs nyomás erősödését eredményezhetik, márpedig ezt el kellene kerülni. Emellett rendkívül fontos a terrorizmus elleni globális küzdelem folytatása, illetve a nukleáris fegyverek terjedésének megelőzése is.

Szijjártó Péter később Pham Binh Minh vietnami és Urmas Reinsalu észt külügyminiszterrel, illetve Vlagyimir Voronkov főtitkár-helyettessel is kétoldalú megbeszélést folytatott. Jelenleg Vietnam adja az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét, Észtország pedig jövő év közepéig tagja a testületnek.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.