Pesti Srácok

Lepaktált a szélsőbaloldallal a CDU Türingiában

Lepaktált a szélsőbaloldallal a CDU Türingiában

Ideiglenes kormány felállításáról és előre hozott választásról állapodott meg pénteken a németországi Türingiában a legutóbbi helyi törvényhozási (Landtag-) voksoláson kisebbségbe került baloldali koalíció és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tartomány kormányozhatóságát veszélyeztető politikai válság feloldására. Az erfurti Landtagban tartott csaknem egész napos egyeztetés után, pénteken késő este ismertetett megállapodás szerint március 4-én megválasztják miniszterelnöknek Bodo Ramelow korábbi kormányfőt, a Baloldal (Die Linke) politikusát, és bő tizenhárom hónappal később, 2021. április 25-én törvényhozási voksolást tartanak. A CDU vállalta, hogy a miniszterelnök-választás első fordulójában – titkos szavazáson – legkevesebb négy képviselőjük Ramelow-ra voksol. A CDU hangsúlyozta, hogy továbbra is mély világnézeti és ideológiai különbségek határolják el a Baloldaltól, de konstruktív ellenzéki pártként Türingia érdekében hajlandó az átmeneti időre szóló és előre meghatározott projektekre épülő együttműködésre. A CDU leköszönő elnöke egyébként még pár napja is azt "kommunikálta", hogy egyenlő távolságot kell tartani a Linke-től és az AfD-től is.

A Baloldalnak és eddigi koalíciós társainak, a szociáldemokratáknak (SPD) és a Zöldeknek együtt negyvenkét képviselőjük van a kilencven tagú tartományi gyűlésben, az abszolút többséghez négy mandátum hiányzik. A CDU vállalta, hogy a miniszterelnök-választás első fordulójában – titkos szavazáson – legkevesebb négy képviselőjük Bodo Ramelow-ra voksol. A kereszténydemokraták azt is vállalták, hogy egy úgynevezett stabilitási paktum keretében külső támogatást biztosítanak a 2021-es költségvetés elfogadásához, és nem fognak össze a tőlük jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) frakciójával és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) képviselőcsoportjával a Baloldal-SPD-Zöldek összetételű kisebbségi kormány parlamenti kezdeményezéseinek megakadályozására.

A megállapodás egy sor tervezett kormányzati intézkedés támogatásáról is rendelkezik, a többi között egy csaknem hatszázmillió eurós beruházási program elindításáról, a legfőbb cél a 2021-es büdzsé megalkotása. Amint ez sikerül, a kormánypárti frakciók és a CDU képviselőcsoportja közösen kezdeményezi a Landtag feloszlatását és az új választás kiírását 2021. április 25-re. A CDU hangsúlyozta, hogy továbbra is mély világnézeti és ideológiai különbségek határolják el a Baloldaltól, de konstruktív ellenzéki pártként Türingia érdekében hajlandó az átmeneti időre szóló és előre meghatározott projektekre épülő együttműködésre.

A korábbi NDK területén fekvő, 2,1 millió lakosú tartományt a 2014-2019-es ciklusban törvényhozási többségre támaszkodva irányította a Baloldal, az SPD és a Zöldek koalíciója. A tizenhat német tartomány között Türingia volt az egyetlen, amelyben az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal vezetésével működött kormány. A Baloldal a tavaly októberi Landtag-választáson is az első helyen végzett, de az SPD visszaesése és az AfD előretörése miatt elveszett a parlamenti többség.

PestiSracok facebook image

A három párt hónapokig tartó egyeztetések után úgy döntött, hogy megpróbál kisebbségben kormányozni. Kísérletük február elején kudarcba fulladt, mert a Landtagban a CDU-frakció nem volt hajlandó külső támogatóként megszavazni Bodo Ramelow-t miniszterelnöknek. Akkor arra hivatkoztak, hogy a CDU nem működhet együtt az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből létrejött Baloldallal. A miniszterelnök-választáson végül az FDP jelöltje, Thomas Kemmerich nyerte el a tisztséget. Ez országos politikai válsághoz vezetett, mert a liberális aspiráns megválasztásához pártja, a CDU és az AfD képviselői együtt biztosították a többséget, holott mind a liberálisok, mind a kereszténydemokraták kizárják az együttműködést az AfD-vel. A voksolás titkos volt, és az AfD nem jelentette be nyilvánosan előre, hogy a harmadik, döntő fordulóban képviselőik mind kihátrálnak saját jelöltjük mögül, és átszavaznak az FDP-s aspiránsra.

Thomas Kemmerich elfogadta az eredményt, és letette a miniszterelnöki esküt, de az országos felháborodás miatt, megválasztása után egy nappal bejelentette, hogy lemond a tisztségről, amint megtalálják a távozás jogilag megfelelő módját. A politikus így hivatalosan továbbra is Türingia miniszterelnöke, bár a kormányfői feladatokat nem látja el, fizetését jótékonyságra fordítja. Kabinetjében miniszterek sincsenek, az aktuális ügyeket az előző kormány államtitkárai viszik. A válság továbbgyűrűző hatásaként a CDU szövetségi elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy távozik tisztségéből, amint kiválasztják az utódját.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.