Pesti Srácok

Lepaktált a szélsőbaloldallal a CDU Türingiában

Lepaktált a szélsőbaloldallal a CDU Türingiában

Ideiglenes kormány felállításáról és előre hozott választásról állapodott meg pénteken a németországi Türingiában a legutóbbi helyi törvényhozási (Landtag-) voksoláson kisebbségbe került baloldali koalíció és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tartomány kormányozhatóságát veszélyeztető politikai válság feloldására. Az erfurti Landtagban tartott csaknem egész napos egyeztetés után, pénteken késő este ismertetett megállapodás szerint március 4-én megválasztják miniszterelnöknek Bodo Ramelow korábbi kormányfőt, a Baloldal (Die Linke) politikusát, és bő tizenhárom hónappal később, 2021. április 25-én törvényhozási voksolást tartanak. A CDU vállalta, hogy a miniszterelnök-választás első fordulójában – titkos szavazáson – legkevesebb négy képviselőjük Ramelow-ra voksol. A CDU hangsúlyozta, hogy továbbra is mély világnézeti és ideológiai különbségek határolják el a Baloldaltól, de konstruktív ellenzéki pártként Türingia érdekében hajlandó az átmeneti időre szóló és előre meghatározott projektekre épülő együttműködésre. A CDU leköszönő elnöke egyébként még pár napja is azt "kommunikálta", hogy egyenlő távolságot kell tartani a Linke-től és az AfD-től is.

A Baloldalnak és eddigi koalíciós társainak, a szociáldemokratáknak (SPD) és a Zöldeknek együtt negyvenkét képviselőjük van a kilencven tagú tartományi gyűlésben, az abszolút többséghez négy mandátum hiányzik. A CDU vállalta, hogy a miniszterelnök-választás első fordulójában – titkos szavazáson – legkevesebb négy képviselőjük Bodo Ramelow-ra voksol. A kereszténydemokraták azt is vállalták, hogy egy úgynevezett stabilitási paktum keretében külső támogatást biztosítanak a 2021-es költségvetés elfogadásához, és nem fognak össze a tőlük jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) frakciójával és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) képviselőcsoportjával a Baloldal-SPD-Zöldek összetételű kisebbségi kormány parlamenti kezdeményezéseinek megakadályozására.

A megállapodás egy sor tervezett kormányzati intézkedés támogatásáról is rendelkezik, a többi között egy csaknem hatszázmillió eurós beruházási program elindításáról, a legfőbb cél a 2021-es büdzsé megalkotása. Amint ez sikerül, a kormánypárti frakciók és a CDU képviselőcsoportja közösen kezdeményezi a Landtag feloszlatását és az új választás kiírását 2021. április 25-re. A CDU hangsúlyozta, hogy továbbra is mély világnézeti és ideológiai különbségek határolják el a Baloldaltól, de konstruktív ellenzéki pártként Türingia érdekében hajlandó az átmeneti időre szóló és előre meghatározott projektekre épülő együttműködésre.

A korábbi NDK területén fekvő, 2,1 millió lakosú tartományt a 2014-2019-es ciklusban törvényhozási többségre támaszkodva irányította a Baloldal, az SPD és a Zöldek koalíciója. A tizenhat német tartomány között Türingia volt az egyetlen, amelyben az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal vezetésével működött kormány. A Baloldal a tavaly októberi Landtag-választáson is az első helyen végzett, de az SPD visszaesése és az AfD előretörése miatt elveszett a parlamenti többség.

PestiSracok facebook image

A három párt hónapokig tartó egyeztetések után úgy döntött, hogy megpróbál kisebbségben kormányozni. Kísérletük február elején kudarcba fulladt, mert a Landtagban a CDU-frakció nem volt hajlandó külső támogatóként megszavazni Bodo Ramelow-t miniszterelnöknek. Akkor arra hivatkoztak, hogy a CDU nem működhet együtt az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből létrejött Baloldallal. A miniszterelnök-választáson végül az FDP jelöltje, Thomas Kemmerich nyerte el a tisztséget. Ez országos politikai válsághoz vezetett, mert a liberális aspiráns megválasztásához pártja, a CDU és az AfD képviselői együtt biztosították a többséget, holott mind a liberálisok, mind a kereszténydemokraták kizárják az együttműködést az AfD-vel. A voksolás titkos volt, és az AfD nem jelentette be nyilvánosan előre, hogy a harmadik, döntő fordulóban képviselőik mind kihátrálnak saját jelöltjük mögül, és átszavaznak az FDP-s aspiránsra.

Thomas Kemmerich elfogadta az eredményt, és letette a miniszterelnöki esküt, de az országos felháborodás miatt, megválasztása után egy nappal bejelentette, hogy lemond a tisztségről, amint megtalálják a távozás jogilag megfelelő módját. A politikus így hivatalosan továbbra is Türingia miniszterelnöke, bár a kormányfői feladatokat nem látja el, fizetését jótékonyságra fordítja. Kabinetjében miniszterek sincsenek, az aktuális ügyeket az előző kormány államtitkárai viszik. A válság továbbgyűrűző hatásaként a CDU szövetségi elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy távozik tisztségéből, amint kiválasztják az utódját.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.