Pesti Srácok

Mráz Ágoston Sámuel: Orbán Viktor beszéde a kormány egy évtizede képviselt értékrendjét tükrözte

Mráz Ágoston Sámuel: Orbán Viktor beszéde a kormány egy évtizede képviselt értékrendjét tükrözte

Orbán Viktor évértékelője a magyar kormány egy évtizede képviselt értékrendjét tükrözte, ami társadalmi támogatottságának alapja - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.

Kiemelte: Orbán Viktor hosszú beszédet mondott, szinte tíz percen keresztül beszélt benne Trianon százéves évfordulójáról. Orbán Viktor nem engedett sem az "olcsó nemzeti radikalizmusnak", sem a "nemzetközi jófiúságnak", hanem arról beszélt, hogy a magyar nemzeti érdekek védelmére szólít fel az évforduló és a magyar nemzeti érdek az, hogy Közép-Európa összefogjon.

Felidézte, hogy beszédben a kormányfő az elmúlt tíz évet összességében is értékelte, határozott liberalizmus-kritikát is megfogalmazott. Fontosnak nevezte, hogy Orbán Viktor kitért az európai gazdasági verseny megőrzésének jelentőségére és arra, hogy ne Brüsszelből akarják megmondani, milyen utat járjanak Közép-Európában.

A gazdaságvédelmi akciótervből az elemző szerint a legfontosabb az adócsökkentés melletti kiállás volt. Mráz Ágoston Sámuel sikernek nevezte, hogy a folyamatosan csökkenő adókból befolyó állami bevétel egyre növekszik.

PestiSracok facebook image

Az elemző hangsúlyozta: a miniszterelnök ebben a beszédben mondta el legrészletesebben, hogy Soros György személye mögött mi az a program, mi az az ideológia és mik azok a lépések történelmi perspektívában, ami ellen a magyar kormány fel akar lépni.

- mondta.

Hangsúlyozta: a Fidesz sikerének az a titka, hogy a nemzetben gondolkodó minden polgárt meg tud szólítani.

Arról is beszélt: a kormányfő tisztába tette, hogy nem cigányellenességről, hanem egy kisváros békéjének helyreállításáról van szó a gyöngyöspatai kérdésben és a cigányságért a nemzeti konzervatív keresztény kormánynál senki sem tett többet.

Újdonság volt az évértékelőben, hogy Orbán Viktor kiemelten foglalkozott a honvédelemmel és részletesen beszélt a jobboldali zöld politikáról is - mondta. Ebben konkrétumokat is ismertetett, amelyek közül fontos volt az olcsó elektromos autók víziója, hogy ne a gazdagok luxusa legyen a zöldpolitika. Mráz Ágoston Sámuel szerint a baloldaliak általában a felső osztályok számára teszik zöldebbé a világot, a társadalmi egyenlőséget fontosnak tartó nemzeti kormány számára pedig az olcsó, mindenki számára megfizethető, de zöldebb környezet megteremtése a cél.

Az elemző szerint - mivel nem látni még, hogy a 2020-as év gazdaságilag milyen lesz - óvatosság volt érzékelhető a családvédelmi akcióterv bővítése kapcsán a beszédben. Orbán Viktor célul tűzte ki a háromgyerekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét, a gyed száz százalékra emelését és gyesen levőknek a nyelvvizsga, valamint a KRESZ-vizsga ingyenessé tételét.

MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Az angolszász civilizáció egyedül akarja uralni a világot – Loránt Károly közgazdász és az Öreg

Az Öreg 2024 július 12.
Az angolszász harc a világuralomért részben békés eszközökkel folyik, máshol valódi háborúba torkollik. Szoktuk ezt háttérhatalomnak is nevezni, de pontosabb a neoatlantizmus és a mondializmus. Mind a kettő az angolszászok vezette katonai és politikai tömb győzelme után kialakult világrendet jelenti és az azt hirdető, népszerűsítő ideológiát. Loránt Károly közgazdász volt az Öreg vendége.

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.