Szijjártó: Jó döntés volt a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése
Jó döntés volt a kormány részéről a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése tíz évvel ezelőtt, ezért is nyílt meg szerdán a magyar nagykövetség a kirgiz fővárosban, Biskekben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kirgiz-magyar üzleti fórumon.
A nagykövetség megnyitását megelőző rendezvényen jelen volt Szanzsar Mukanbetov gazdasági miniszter helyi üzletemberek társaságában. A magyar miniszter hangoztatta, hogy ma Magyarország a világgazdasági változások nyertesei közé tartozik, de ez nem valósulhatott volna meg, ha egy évtizede nem indul el a keleti nyitás stratégiája.
Az európai és nemzetközi politikai világban ezért "sokan bírálták, kioktatták és lesajnálták" Magyarországot, mondván, "kiírja magát a nyugati szövetségesi világból"
– fogalmazott Szijjártó Péter.
Mára világossá vált, hogy ezek a kritikák kizárólag azért fogalmazódtak meg, mert nem akartak minket nyugati barátaink konkurenciaként látni a közép-ázsiai piacokon
– tette hozzá. Elmondta, hogy míg 2007-ben a világ beruházásainak 81 százalékát nyugati tőkéből valósították meg és a keletire 17 százalékos arány jutott, addig tavaly a keleti beruházások aránya már elérte az 58 százalékot, a nyugatié pedig a negyvenet. Hasonló volt a tendencia Magyarországon, ahol az összes beruházás 60 százaléka érkezett Keletről, valamint az összes új munkahely 40 százalékát is keleti beruházók hozták létre.
Ma Magyarország a világgazdasági változások nyertesei közé tartozik, de ez nem történhetett volna meg, ha tíz éve nem kezdjük meg a keleti nyitás stratégiáját
– hangsúlyozta a miniszter.
Ez utóbbiban nagyon fontos szerep jut a közép-ázsiai térségnek, amit bizonyít a magyar üzletemberek nagy létszámú jelenléte a mostani fórumon
– tette hozzá. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország tavaly az Európai Unióban a leggyorsabb növekedési ütemet valósította meg. Szólt arról is, hogy szerdán folytatott politikai megbeszélései alapján kijelenthető: nincsen olyan nyitott politikai kérdés a két ország között, amely gátját jelentené az együttműködésnek.
Ez alkalommal olyan megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy minél jobb és minél több üzlet köttessen
– fűzte hozzá. A magyar miniszter, akit a nap folyamán fogadott Szooronbaj Dzsejenbekov államfő is, elmondta, hogy a kirgiz elnök áprilisban Magyarországra látogat, és a látogatással a kapcsolatokat a felek a stratégiai partnerség szintjére emelik. Kiemelte: e folyamat keretében nyitotta meg Magyarország nagykövetségét Biskekben. A képviseleten tizenegyen dolgoznak, elsődleges feladata pedig a kétoldalú kapcsolatok folyamatos fejlesztése.
Magyarország kedden megkapta az engedélyt az Európai Bizottságtól arra is, hogy áprilisban aláírja a beruházásvédelmi megállapodást; ezzel megerősödik az együttműködés jogi alapja is
– jelentette be Szijjártó Péter. Beszámolt arról, hogy ötvenmillió dolláros közös beruházási alap jön létre az Eximbank és nemzetközi partnerek részvételével. Magyarország továbbá segítséget ajánl fel a kirgizisztáni környezetvédelmi károk mentesítésére. A miniszter elmondta, hogy szeptembertől 75 kirgiz diák kezdi meg tanulmányait magyar felsőoktatási intézményekben. Emellett a kirgiz elnök tíz kormányzati tisztviselőt küld egy hétre Magyarországra, hogy tanulmányozzák a magyar gazdasági és strukturális átalakításokat, amelyek lehetővé tették a leggyorsabb növekedési ütemet az Európai Unióban. Szijjártó Péter végezetül szólt arról, hogy Magyarország nagyra becsüli azt erőfeszítést, amelyet Kirgizisztán tett a terrorizmus elleni küzdelemben, határainak védelmében; ellenőrzés alatt tartják a szélsőséges személyek és ideológiák áramlását.
Ez a feladat nem lehet egyszerű Afganisztán szomszédságában, ezért bátran kijelenthető, hogy Európa biztonsága Közép-Ázsiában kezdődik. Ezért is támogatja Magyarország Kirgizisztán pályázatát, hogy 2027-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja legyen
– hangoztatta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Forrás: MTI
