Pesti Srácok

Lehet más a logika: az LMP szerint hatalommal való visszaélés, ha a többség nem azt csinálja, amit ők mondanak

Lehet más a logika: az LMP szerint hatalommal való visszaélés, ha a többség nem azt csinálja, amit ők mondanak

Az LMP szerint a kormány visszaél hatalmával, ha nem teremt politikai konszenzust a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban – mondta Schmuck Erzsébet vasárnap, a Facebookon online közvetített sajtótájékoztatón. Az ellenzéki párt társelnöke ezzel arra céloz, ha a kormánypártok mögött álló kétharmados többség nem hajlandó azt csinálni, amit ők javasolnak.

A hatfős frakció nevében a kormányhoz ultimátumot intéző Schmuck Erzsébet kifejtette, az LMP az egyetértésre törekedve három módosító javaslatot nyújtott be a rendkívüli jogrend meghosszabbítását és a büntető törvénykönyv (Btk.) változtatását tartalmazó kormányzati előterjesztéshez, amelyről hétfőn szavaz az Országgyűlés.

Emlékeztető: az LMP nem szavazta meg a törvény sürgősségi, házszabálytól eltérő tárgyalását, ezért nem a múlt héten, hanem hétfőn szavaznak róla. Ennek ellenére úgy érzik, a kormánynak kötelessége lenne befogadni a javaslataikat, mert konszenzust úgy lehet teremteni, ha csak a kormányoldal enged.

Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, azt szeretnék, ha a rendeleti kormányzásnak valamilyen időpontban, akár három, akár hat hónapban, de meghatároznák a végét, szemben a kormánypártok szándékával, akik a járvány végét határoznák meg a járvány miatt elrendelt rendeleti kormányzás végének. Az LMP emellett kezdeményezte, hogy a frakcióvezetők fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz a rendkívüli jogrend idején, harmadik javaslatában pedig a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását szándékozik megakadályozni, hogy ne lehessen büntetni az ál- és rémhírek terjesztőit, akiket az ellenzék valamiért a saját sajtójuk munkatársaival azonosít.

PestiSracok facebook image

Az ellenzéki párt társelnöke emellett mindennemű tények és értelmezhető kritikák nélkül felmondta az oktatásegészségügy mantrából is az aggódó kívülálló szerepéhez illeszkedő karakterdrámát, mert a képviselő „még mindig nem lehet tudni, hogy a magyar egészségügyi rendszer hogyan fog megbirkózni majd azzal, amikor naponta akár több százzal vagy ezerrel emelkedik a megbetegedések száma".

Schmuck Erzsébet nem mulasztotta el az ügyben is kifejteni a véleményét, hogy fogalma sincs, hogy a járműgyártásnak kitett magyar gazdaság hogyan tud talpon maradni, a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a háztartások ugyanis nagyon sérülékenyek, a családok zömének legfeljebb egy-két hónapra elég tartaléka van. De ennek a gondolatmenetnek már semmi értelme nincs, mert autót nem a kisvállalkozások gyártanak, a járvány miatti gazdasági sokk pedig egyetlen egy területet nem hagyott érintetlenül.

(Forrás: MTI)

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.