Szánthó Miklós: Jó célok érdekében megengedhető az állami beavatkozás
Jelentős különbségek vannak az európai és amerikai konzervativizmus között, például annak kapcsán, hogy az államnak mennyire szabad beavatkozni a gazdaságba – mondta el Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Világ című műsorában. A szakértő a műsorban kifejtette, az állami beavatkozás-ellenesség ellenére, ha van egy jó cél, akkor ez megengedhető dolog, akkor is, ha ezt az állam csinálja.
Amióta Trump elkezdett kampányolni, még a megválasztása előtt felszínre hozta azokat a nemzeti patrióta-konzervatív érzéseket az Egyesült Államokban, amelyekről már azt gondolták sokan, hogy az Obama adminisztráció alatt eltűntek. Amióta Trump az elnök ez egyre erősebben jelen van, és nem is szégyellik ezeket az értékeket, a nemzeti szuverenitás pártján állnak, a határvédelem pártján, a hazaszeretet, az élet pártján, a munkahelyteremtés politikájának, a munka tiszteletének a pártján– mondta el Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Világ című műsorában.
Mint mondta, vannak különbségek az európai és az amerikai konzervativizmus, vagy jobboldal között, például annak kapcsán, hogy az államnak mennyire szabad beavatkozni a gazdaságba. Az amerikai konzervatívoknál van egy alapvető ódzkodás a központi hatalomtól, az államhatalomtól, de sokkal inkább hasonlatos ahhoz, mint ami az európaiak szkepszise Brüsszel felé. Inkább arról van szó, hogy az amerikai tagállamok fenntartással viseltetnek a szövetségi kormányzat irányába.
Ez az államellenesség vagy amerikai antietatizmus, inkább feleltethetőbb meg ennek az európai antiföderalizmusnak, például mikor azt mondjuk, hogy Brüsszel ne mondja meg nekünk, hogy hogyan akarjuk megvédeni a határainkat
– tette hozzá. Az állami beavatkozás-ellenesség ellenére, ha van egy jó cél, akkor ez megengedhető dolog, akkor is ha ezt az állam csinálja.
Európában a probléma abban gyökerezik, hogy az egész európai kultúrkör – nem pusztán a második világháborúból fakadó bűntudat kultusztól vezérelve – az egész eddigi történelmét megakarja tagadni. Ez egy jellemző trend az Egyesült Államokban is. Európában főleg, az egész eddigi múltunkat az európai civilizáció térhódítását, aminek keresztény az alapja, vagy a zsidó-keresztyén kultúrkör, azt a bűnös, fehér, heteroszexuális férfiak térhódításaként bélyegzik meg. Azt mondják, hogy ez kirekesztő, hódító, leigázó jellegű volt, ebből fakadóan pedig bűnös volt, tehát múltunk a bűnös – mondta el Szánthó Miklós.
Kitérve, a kommunizmus is azt hirdeti, hogy majd egy elit csapat legyőzi az Európában addig uralkodó szellemiséget, és a probléma az, hogy a múlt nélkül, a múltbeli énünknek vallása és vállalása nélkül nincs identitás.
Anélkül nem tudjuk definiálni saját magunkat, a hazánkat, a nemzetünket, a kontinensünket, nem tudjuk megvallani, hogy mik azok az európai értékek, hogyha a múltunkkal nem vagyunk tisztában, és azt nem tiszteljük, hangsúlyozta.
Beszélhetünk demokráciáról, igazságosságról, egyenlőségről, mint amik például megjelennek az uniós szerződés második cikkében, és amiket rendszeresen számon kérnek például Magyarországon, de valójában ezek pont azért tartalomnélküliek, mert az európai elit távol tartja magát a saját múltjától, a saját identitásáról, a saját kultúrájától
– fűzte hozzá.
Forrás: hirado.hu; Fotó:Horváth Péter Gyula/PS
