Pesti Srácok

A magyarok 70 százaléka a politikai viták félretételét várja Brüsszeltől

A magyarok 70 százaléka a politikai viták félretételét várja Brüsszeltől

A megkérdezett magyarok 70 százaléka a politikai viták félretételét várja Brüsszeltől – olvasható a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásában, amelynek részleteit pénteken közölték az MTI-vel.

A kutatásban – amit 1000 felnőtt megkérdezésével készítettek – az áll, hogy az elmúlt hetekben a magyar koronavírus-törvény a brüsszeli balliberális politikai erők célkeresztjébe került: az Európai Parlament elnöke, David Sassoli levélben fordult a bizottsághoz a szóban forgó jogszabály vizsgálata érdekében, míg a testület LIBE bizottsága közleményben kritizálta az említett törvényt. A Századvég megvizsgálta, hogy a magyar lakosság a koronavírus-járvány által előidézett rendkívüli helyzetben milyen elvárásokat támaszt a brüsszeli politikusokkal szemben.

A kutatás alapján – áll a közleményben – kijelenthető, hogy a megkérdezettek 70 százaléka a politikai viták félretételét, és helyette a tagállamok megsegítését várja az Európai Uniótól; ezzel szemben a 23 százalékuk úgy véli, hogy a koronavírus-törvény a kormányzat indokolatlan "túlhatalmát" eredményezi, ezért az ezzel kapcsolatos vitát azonnal le kell folytatni. A politikai eltérések alapján a jobboldali válaszadók 85 és a középen állók 61 százaléka támogatja a kialakult szorongatott helyzetben a politikai viták mellőzését, és csupán a 11, illetve 32 százalékuk nem tartja ezt indokoltnak. A baloldali megkérdezettek körében is többen vannak azok (47 százalék), akik úgy látják, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt Brüsszelnek viták helyett a segítségnyújtásra kell koncentrálnia, ugyanakkor a 46 százalékuk ettől eltérő véleményt fogalmazott meg – derült ki a Századvég kutatásából.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)