Pesti Srácok

Magyarország éllovas a járvány kezelésében

Magyarország éllovas a járvány kezelésében

Lakosságszám-arányosan Magyarországon rendkívül kevés a fertőzött, illetve a halálozások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál – derült ki a XXI. Század Intézet tanulmányából. Az Európai Unió tagállamainak koronavírus-járványra vonatkozó adatait összegző elemzésében Deák Dániel rámutatott: a legtöbb megbetegedést Luxemburgban regisztrálták, ott százezer lakosra több, mint hatszáz koronavírusos eset jut, de Spanyolországban, Belgiumban, Írországban és Olaszországban is kiugróan magas a megbetegedettek aránya a lakosságszámhoz viszonyítva – írta a Magyar Nemzet.

Az intézet vezető elemzője kiemelte: a járvány megfékezésében a közép-európai országok a legsikeresebbek. A lakosságszámhoz viszonyítva Bulgáriá­ban és Görögországban van a legkevesebb fertőzött, de rendkívül alacsony a fertőzöttségi szint Szlovákiában és Magyarországon is. Ezekben az országokban a regisztrált adatok alapján a lakosság nagyjából 0,03 százaléka kapta el a koronavírust. Magyarországon a százezer lakosra jutó koronavírusban elhunyt személyek száma 2,9 fő, ezzel hazánk a leg­alacsonyabb értékekkel rendelkező országok között foglal helyet.

Az európai felmérésekben szereplő tényadatok ellenére ugyanakkor számos ellenzéki párt szerint Magyarország nem kezelte megfelelően a helyzetet. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, független parlamenti képviselő az Országgyűlésben – számos ellenzéki társához hasonlóan – például azt állította, hogy a világon arányaiban Magyarországon halnak meg a legtöbben koronavírus-fertőzés következtében. A Századvég Alapítvány friss elemzéséből pedig az derül ki, Európa számos országa vezetett be az álhírekre vonatkozó szabályozásokat és intézkedéseket a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. A magyar Országgyűlés március 31-i hatállyal szigorított a rémhírterjesztés és a közveszéllyel fenyegetés büntetőjogi tényállásán, Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Románia, Svédország és az Egyesült Államok pedig pénzbírsággal és/vagy több évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki valótlan tényeket állít.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Vajda János

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.