Pesti Srácok

A dél-koreai hírszerzés szerint nincs jele annak, hogy szívműtéten esett volna át Kim Dzsong Un

A dél-koreai hírszerzés szerint nincs jele annak, hogy szívműtéten esett volna át Kim Dzsong Un

Nincs jele annak, hogy szívműtétet végeztek az észak-koreai vezetőn abban az időben, amikor hetekre eltűnt a nyilvánosság elől; Kim Dzsong Un az új típusú koronavírussal kapcsolatos aggodalmak miatt korlátozta nyilvános tevékenységét – számolt be egy szerdán ismertté vált jelentésében a dél-koreai hírszerzés. A Yonhap nevű dél-koreai hírügynökség tudósítása szerint a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) erről tájékoztatta a törvényhozókat a parlament hírszerzői bizottságában.

Kim Dzsong Un április 11. után több hétig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, a múlt héten azonban az észak-koreai sajtó hírt adott arról, hogy részt vett egy műtrágyagyár felavatásán. Korábban számos találgatás jelent meg romló egészségi állapotával és tartózkodási helyével kapcsolatban, többször a halálhírét is keltették. Egy dél-koreai hírportál azt is tudni vélte, hogy az észak-koreai vezető szívműtéten esett át. A parlamenti képviselőkkel tartott ülésen a NIS azt közölte, hogy ezek a felvetések megalapozatlanok voltak. A Yonhap idézte a bizottság egyik tagját, aki azt mondta: az idő alatt, amikor nem jelent meg a nyilvánosság előtt, Kim ellátta szokásos feladatait. Egy másik képviselő ugyanakkor kijelentette, hogy az észak-koreai vezető idén eddig csupán tizenhét alkalommal volt látható, kevesebbszer, mint az utóbbi évek azonos időszakában, amikor is átlagban ötvenszer jelent meg a nyilvánosság előtt. A NIS ezt a tényt azonban a koronavírus észak-koreai megjelenéshez kötötte. Kim Jön Csul dél-koreai egyesítési miniszter az ülésen azt mondta, hogy Észak-Koreában eddig nem számoltak be arról, hogy a járványnak igazolt fertőzöttjei lennének. Kim Dzsong Un eltűnése a nyilvánosság számára nem volt különös, mert az országban a legszigorúbb intézkedéseket tették a járvány leküzdésére. Egy másik parlamenti képviselő, Kim Bjung Ki úgy vélekedett: nem zárható ki, hogy van járvány Észak-Koreában is. Az észak-koreai vezető ebben a helyzetben az olyan belpolitikai feladatokra összpontosított, mint a hadsereg helyzete, a párttanácskozások megtartása, a koronavírussal összefüggő aggodalmak miatt ezért tovább korlátozta megjelenését nyilvánosság előtt – tette hozzá a képviselő.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Kin Cheung

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.