Több százezer eurót igényelhettek jogosulatlanul a berlini tartományi kormány járványügyi alapjából
Több tucat esetben igényelhettek jogosulatlanul támogatást a koronavírus-járvány miatt szorult helyzetbe került egyéni vállalkozók és kisvállalatok megsegítésére felállított tartományi alapból Berlinben; a kár százezer eurós nagyságrendű lehet, és a német főváros ügyészségének gyanúja szerint az iszlám vallás egy radikális irányzata, a szalafizmus követőihez is juthatott a pénzből.
Csütörtökön Berlinben száz rendőr részvételével házkutatást tartottak több helyszínen a tartományi fejlesztési bank (IBB) támogatási alapjával kapcsolatos visszaélés gyanúja miatt szalafista körökhöz sorolt személyek ellen. Az ügyben két embert gyanúsítanak: a 47 éves férfi és élettársa kisvállalkozói tevékenységükre hivatkozva 18 ezer euró (6,5 millió forint) támogatást kértek, holott kizárólag szociális segélyből élnek.
A Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a férfit egy, már betiltott mecset közösségének meghatározó tagjaként ismeri a rendőrség. A közösséghez tartozott a legutóbbi nagyszabású németországi iszlamista terrortámadás, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi piacon történt merénylet elkövetője, Anis Amri is. A berlini főügyészség tájékoztatása szerint vizsgálják, hogy az IBB-től igényelt pénzt szalafista körök tevékenységének finanszírozására szánták-e. Az országszerte hozzávetőleg tízezer hívőt összefogó irányzatra kiemelt figyelmet fordítanak a német biztonsági szervek, mert a tapasztalataik szerint ugyan nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.
Az IBB eddig 207 ezer kérelmet dolgozott fel és nagyjából 1,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást fizetett ki egyéni vállalkozóknak és legfeljebb öt embert foglalkoztató cégeknek. Az átlagos támogatási összeg 8502 euró. A járvány eddigi legsúlyosabb szakaszában, március közepén elindított támogatási programban sokáig a segítség gyors célba juttatása volt a legfőbb szempont, ezért a kérelmeket nem vették alapos előzetes ellenőrzés alá. Időközben megszüntették a kérelmek online benyújtásának lehetőségét és szúrópróbaszerű vizsgálatokat kezdtek. Megállapították, hogy legkevesebb 45 esetben történhetett visszaélés; a kár elérheti a 700 ezer eurót. Az eddigi legsúlyosabb esetben a gyanúsítottak – egy 31 éves férfi és felesége – 80 ezer eurót igényeltek, és 35 ezret meg is kaptak, mire a hatóságok gyanút fogtak. Hasonló visszaélések más tartományokban is történtek.
Forrás: MTI
