Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Egy újabb konföderációs emlékművet döntöttek le a virginiai Richmondban

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020. június 17. 12:17
Egy újabb konföderációs emlékművet döntöttek le a virginiai Richmondban

Egy újabb konföderációs emlékművet döntöttek le tüntetők a Virginia állambeli Richmond városában szerdára virradóra – adta hírül a helyi média.

A híradások szerint a Virginiai Nemzetközösségi Egyetem területén lévő, konföderációs tüzért ábrázoló Howitzers-emlékművet az arra felvonuló tüntetők döntötték le, kötelekkel rángatták le a szobrot a talapzatáról. Egy helyi lap által bemutatott videón látszik a földön, arccal lefelé fekvő, festékkel lefújt katonaszobor. Az emlékművet 1892-ben állították fel az 1861-65-ös polgárháborúban a konföderációs erők oldalán harcoló richmondi tarackos tüzérségi egység emlékére.

A május 25-én, erőszakos rendőri fellépés következtében Minneapolisban meghalt George Floyd tragédiája óta kirobbant tüntetéssorozaton már több olyan szobrot és emlékművet megrongáltak vagy elmozdítottak az Egyesült Államokban, amely emléket állított a déli konföderációs államok kiemelkedő személyiségeinek, elsősorban katonai vezetőinek. Ez már a negyedik emlékmű, amely ilyen sorsra jutott Richmondban. A város egy ideig a konföderáció fővárosa is volt, és a közelében fekszik a Lee támaszpont, amely Robert Lee tábornokról, a konföderációs seregek főparancsnokáról kapta a nevét. Ledöntötték Kolumbusz Kristóf richmondi szobrát is, a felfedezőt ugyanis az Egyesült Államok egyes vidékein ma az amerikai őslakos indiánok lemészárlása jelképének tekintik. Ledöntötték továbbá Jefferson Davis konföderációs elnök és Williams Carter Wickham tábornok szobrát is. Ralph Northam, Virginia állam demokrata párti kormányzója elrendelte Lee tábornok richmondi lovasszobrának eltávolítását, de egy bírósági döntés megakadályozta ennek végrehajtását. A helyi sajtó szerint a richmondi tüntetők követelik az összes konföderációs emlékmű eltávolítását a városból, és egy polgári tényfeltáró bizottság felállítását szorgalmazzák a rendőrségi intézkedések kivizsgálására; követelik továbbá az anyagi források megvonását is a rendőrségtől.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Julio Cortez

PestiSracok facebook image
Kapcsolódó témák
szobordöntés konföderáció virginia amerikai zavargások rasszizmus amerikai egyesült Államok richmond black lives matter
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.