Pesti Srácok

Elfogadta a román parlament az önkormányzati mandátumok meghosszabbítását

Elfogadta a román parlament az önkormányzati mandátumok meghosszabbítását

A szenátus után hétfőn a kétkamarás román parlament képviselőháza is megszavazta az önkormányzati tisztségviselők mandátumát november elsejéig meghosszabbító törvénytervezetet.

Az önkormányzati választásokat a koronavírus-járvány miatt nem tartották meg június elején. A polgármesterek és önkormányzati képviselők megbízatása június 21-én jár le. Mandátumuk meghosszabbításáról már korábban is születtek jogszabályok, amelyeket azonban - a választások kitűzésének jogáról folyó belpolitikai csatározás közepette - az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett. A törvény lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, és felére csökkenti a jelölésekhez szükséges támogatói aláírások számát. Lehetővé teszi az elektronikus (internetes) aláírásgyűjtést, továbbá azt is, hogy a pártok és a független jelöltek elektronikus úton juttassák el a választási bizottsághoz az induláshoz szükséges dokumentumokat.

A képviselőház hétfői ülésén a baloldali többség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ismét leszavazta a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosító indítványát, hogy a választások időpontját továbbra is a kormány határozza meg. A törvény végső változatában igy az szerepel hogy erről a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia - az eddigi 75 helyett - legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt. A törvénytervezetet ezek után a PNL tartózkodása közepette, szavazattöbbséggel fogadta el a képviselőház. Eddig úgy tűnt, hogy az ellenzéki PSD minél későbbi, a népszerűtlen kormányzati intézkedések miatt leszálló ágba került PNL pedig minél korábbi időpontban érdekelt. Sajtóértesülések szerint most már a PSD is hajlandó elfogadni, hogy a voksolást szeptember 27-én rendezzék.

Romániában jövő héttől megszűnhet az önkormányzatok működésének jogalapja, ha most bárki újabb alkotmányossági óvást emel a hétfőn elfogadott törvény ellen vagy Klaus Iohannis államfő nem hirdeti ki azonnal a jogszabályt. Az esetleges alkotmányossági normakontroll igénylésére három nap áll a törvényhozók, illetve az államfő rendelkezésére, az elnök által kihirdetett törvények pedig - ha nincs bennük halasztó rendelkezés - a közlönyben történt publikálásuk után három nappal lépnek hatályba.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.