Pesti Srácok

Elfogadta a román parlament az önkormányzati mandátumok meghosszabbítását

Elfogadta a román parlament az önkormányzati mandátumok meghosszabbítását

A szenátus után hétfőn a kétkamarás román parlament képviselőháza is megszavazta az önkormányzati tisztségviselők mandátumát november elsejéig meghosszabbító törvénytervezetet.

Az önkormányzati választásokat a koronavírus-járvány miatt nem tartották meg június elején. A polgármesterek és önkormányzati képviselők megbízatása június 21-én jár le. Mandátumuk meghosszabbításáról már korábban is születtek jogszabályok, amelyeket azonban - a választások kitűzésének jogáról folyó belpolitikai csatározás közepette - az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett. A törvény lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, és felére csökkenti a jelölésekhez szükséges támogatói aláírások számát. Lehetővé teszi az elektronikus (internetes) aláírásgyűjtést, továbbá azt is, hogy a pártok és a független jelöltek elektronikus úton juttassák el a választási bizottsághoz az induláshoz szükséges dokumentumokat.

A képviselőház hétfői ülésén a baloldali többség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ismét leszavazta a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosító indítványát, hogy a választások időpontját továbbra is a kormány határozza meg. A törvény végső változatában igy az szerepel hogy erről a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia - az eddigi 75 helyett - legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt. A törvénytervezetet ezek után a PNL tartózkodása közepette, szavazattöbbséggel fogadta el a képviselőház. Eddig úgy tűnt, hogy az ellenzéki PSD minél későbbi, a népszerűtlen kormányzati intézkedések miatt leszálló ágba került PNL pedig minél korábbi időpontban érdekelt. Sajtóértesülések szerint most már a PSD is hajlandó elfogadni, hogy a voksolást szeptember 27-én rendezzék.

Romániában jövő héttől megszűnhet az önkormányzatok működésének jogalapja, ha most bárki újabb alkotmányossági óvást emel a hétfőn elfogadott törvény ellen vagy Klaus Iohannis államfő nem hirdeti ki azonnal a jogszabályt. Az esetleges alkotmányossági normakontroll igénylésére három nap áll a törvényhozók, illetve az államfő rendelkezésére, az elnök által kihirdetett törvények pedig - ha nincs bennük halasztó rendelkezés - a közlönyben történt publikálásuk után három nappal lépnek hatályba.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.