Pesti Srácok

Elfogadta a román parlament az önkormányzati mandátumok meghosszabbítását

Elfogadta a román parlament az önkormányzati mandátumok meghosszabbítását

A szenátus után hétfőn a kétkamarás román parlament képviselőháza is megszavazta az önkormányzati tisztségviselők mandátumát november elsejéig meghosszabbító törvénytervezetet.

Az önkormányzati választásokat a koronavírus-járvány miatt nem tartották meg június elején. A polgármesterek és önkormányzati képviselők megbízatása június 21-én jár le. Mandátumuk meghosszabbításáról már korábban is születtek jogszabályok, amelyeket azonban - a választások kitűzésének jogáról folyó belpolitikai csatározás közepette - az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett. A törvény lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, és felére csökkenti a jelölésekhez szükséges támogatói aláírások számát. Lehetővé teszi az elektronikus (internetes) aláírásgyűjtést, továbbá azt is, hogy a pártok és a független jelöltek elektronikus úton juttassák el a választási bizottsághoz az induláshoz szükséges dokumentumokat.

A képviselőház hétfői ülésén a baloldali többség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ismét leszavazta a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosító indítványát, hogy a választások időpontját továbbra is a kormány határozza meg. A törvény végső változatában igy az szerepel hogy erről a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia - az eddigi 75 helyett - legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt. A törvénytervezetet ezek után a PNL tartózkodása közepette, szavazattöbbséggel fogadta el a képviselőház. Eddig úgy tűnt, hogy az ellenzéki PSD minél későbbi, a népszerűtlen kormányzati intézkedések miatt leszálló ágba került PNL pedig minél korábbi időpontban érdekelt. Sajtóértesülések szerint most már a PSD is hajlandó elfogadni, hogy a voksolást szeptember 27-én rendezzék.

Romániában jövő héttől megszűnhet az önkormányzatok működésének jogalapja, ha most bárki újabb alkotmányossági óvást emel a hétfőn elfogadott törvény ellen vagy Klaus Iohannis államfő nem hirdeti ki azonnal a jogszabályt. Az esetleges alkotmányossági normakontroll igénylésére három nap áll a törvényhozók, illetve az államfő rendelkezésére, az elnök által kihirdetett törvények pedig - ha nincs bennük halasztó rendelkezés - a közlönyben történt publikálásuk után három nappal lépnek hatályba.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!