Pesti Srácok

Ellenzéki pártok és szakszervezetek a szociális dolgozók egyszeri bérkiegészítését sürgetik

Ellenzéki pártok és szakszervezetek a szociális dolgozók egyszeri bérkiegészítését sürgetik

A szociális dolgozók számára az egészségügyben adott juttatáshoz hasonló, egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítést követeltek a parlament ellenzéki frakciói és szakszervezetek, miután szerdán, Budapesten egyeztetést folytattak az ágazat helyzetéről.

A megbeszélésen részt vettek a Jobbik, az MSZP, az LMP, a DK és a Párbeszéd képviselői, valamint a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete vezetői. Az LMP kezdeményezésére tartott megbeszélésre a kormánypárti frakciókat is meghívták, de a Fidesz és a KDNP képviselői nem jöttek el – mondta el Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón. Az LMP politikusa az egyeztetésen részt vevők nevében köszönetet mondott a szociális ágazatban dolgozóknak a járvány alatti munkájukért, és arra kérte a kormányt, hogy gondolja meg magát, és az egészségügyhöz hasonlóan a szociális dolgozóknak is adja meg az 500 ezer forintos külön juttatást. Ungár Péter jelezte: az egyeztetés témája volt még a pandémiás időszak előtt zajlott bértárgyalás és a közalkalmazotti bértábla rendezése, valamint a szociális ágazatban dolgozók sztrájkjogának ellehetetlenítése is.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szintén az 500 ezer forintos juttatás kifizetését szorgalmazta a szociális dolgozók számára, és bejelentette: július 2-án azzal szeretnének nyomatékot adni ezen követelésüknek, hogy azt kérik az ágazat dolgozóitól, ebédidőben, a munkaközi szünetet figyelembe véve tartsanak éhségsztrájkot. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "ha célt érünk, akkor ez egyszeri akció lesz, ha nem, akkor meglátjuk".

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke úgy vélte: az ágazat dolgozói mindenféle kormányzati és társadalmi elismertség nélkül álltak helyt az elmúlt időszakban. Szerinte a miniszterelnök megfeledkezett a szociális dolgozókról.

PestiSracok facebook image

Lukács László György a Jobbik nevében támogatta a bérkiegészítést, és pártpolitikán felül álló, szociális szakmai minimum kidolgozását javasolta. Hozzátette: a szociális szektort is fel kell készíteni a járvány várható második hullámára.

Korózs Lajos (MSZP) azt emelte ki: a magyar fizetési listákon az utolsó helyen szerepelnek a szociális ágazatban dolgozók, így megérdemlik ezt az 500 ezer forintot. Hozzátette: Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter állításával szemben a kormánynak igenis erős ráhatása van a bérek rendezésére ebben a szektorban, hiszen a szociális intézmények jelentős részének fenntartója éppen az állam. Az MSZP nevében támogatásáról biztosította a szakszervezetek kezdeményezéseit.

Varga Zoltán (DK) úgy fogalmazott: gyenge és gyáva az a kormány, amely az elesetteken segítő embereket magára hagyja. Hangsúlyozta: a DK minden segítséget és támogatást megad a szociális dolgozóknak. Azon dolgozunk, hogy ők is a nemzet részeivé tudjanak válni, még akkor is, ha ez Orbán Viktornak nem tetszik – jegyezte meg.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta: a szociális dolgozók nemcsak 500 ezer forintos bérkiegészítést és a béreik rendezését érdemelnék meg, hanem állami kitüntetést is a járvány elleni küzdelemben mutatott helytállásukért. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben a kormány pénzt ad vadászati kiállításra, kormányzati propagandára vagy látványberuházásokra több, mint 30 milliárd forint értékben, addig nem ad bérkiegészítést a szociális dolgozóknak, holott ez összesen 46 milliárd forintot venne igénybe. Azt javasolta, hogy a kormány GDP-arányosan növelje a szociális ágazatra fordított költségvetési forrásokat, valamint biztosítsa, hogy a szektorban dolgozók is képviselhessék az érdekeiket, sztrájkolhassanak, mert jelenleg erre nincs lehetőség.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.