Pesti Srácok

Kiváló a vízminőség a nyugat-balatoni strandokon is

Kiváló a vízminőség a nyugat-balatoni strandokon is

A Balaton foszforral terheltebbnek számító nyugati medencéjének valamennyi strandján kiváló jelenleg is a vízminőség. Bár a kutatók jelezték, hogy előfordulhat algásodás a Balatonban, de jelenleg kiváló a víz minősége a nyugat-balatoni strandokon is, ahol a megkezdett kotrási munkák sem zavarják a fürdőzőket – közölte Gál Lajos, Gyenesdiás (független), valamint Nagy Bálint (Fidesz-KDNP), Keszthely polgármestere az MTI-vel pénteken.

Két hete megjelent a vízfelszínen az egyébként jó vízminőséget jelző zöld alga, de a szeles időjárásnak köszönhetően az is eltűnt. A "kellemetlenebb" kék alga jelenlétét nem tapasztalták. Gál Lajos elmondta: a vízminőséget hetente ellenőrzik, részben az önkormányzat költségére. A legutóbbi, hét eleji eredmények is merősítették, hogy nagyon jó a vízminőség, és eddig egyetlen fürdőző sem panaszkodott semmiféle, kékalga-toxint jelző bőrirritációra allergiás reakcióra.

Csendes Antal, a három keszthelyi önkormányzati strandot üzemeltető társaság ágazatvezetője az MTI-nek megerősítette, hogy kifogástalan a Balaton vize a Keszthelyi-medencében. Tapasztalataik szerint az algásodás akkor indulhat be, ha tartósan mozdulatlan a víz. Az elmúlt napok szeles időjárása kedvezett a vízminőségnek, de mint mondta, szélcsendesebb időszakokra is akadt ötletük. Keszthely városi strandján tesztüzemmódba tettek egy vízmozgató gépet, amit a halastavakban használnak algásodás ellen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Varga György

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.