Pesti Srácok

Már több mint 13,5 millióan elkapták a koronavírust világszerte

Már több mint 13,5 millióan elkapták a koronavírust világszerte

A világon 13 516 656 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 583 430, a gyógyultaké pedig 7 530 731 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtöki adatai szerint. Egy nappal korábban még 13 290 153 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 577 980, a gyógyultaké pedig 7 374 484 volt. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.

A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 3 495 536 fertőzött van, 137 402-en haltak meg, 1 075 882-en meggyógyultak. Brazíliából 1 966 748 fertőzöttről, 75 366 halálos áldozatról és 1 350 098 gyógyultról tudni. Indiában 936 181 fertőzöttet, 24 309 halálos áldozatot és 592 032 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 745 197-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 11 753-ra, a gyógyultaké 522 375-re. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 293 469, és 45 138-an haltak meg a betegségben. Iránban 264 561 fertőzöttet, 13 410 halálesetet és 227 561 gyógyultat tartanak számon. Spanyolországban 257 494 fertőzöttet, 28 413 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 243 506, a halálos áldozatoké 34 997, és 196 016-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 215 940 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5419, a gyógyultaké 197 733. Franciaországból 210 568 fertőzöttről, 30 123 halálos áldozatról és 78 945 gyógyultról tudni. Németországban 200 890 a fertőzöttek száma, 9080 a halottaké, 186 000-en meggyógyultak. Kanadában 110 693 fertőzöttet, 8857 halálos áldozatot és 74 067 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 85 246 fertőzéses esetet tartottak nyilván csütörtök reggel, valamint 4644 halálos áldozatot és 80 0005 felépültet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.