Pesti Srácok

Már több, mint 13,7 millió koronavírus-fertőzött van világszerte

Már több, mint 13,7 millió koronavírus-fertőzött van világszerte

A világon 13 767 548 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 589 211, a gyógyultaké pedig 7 687 152 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem pénteki adatai szerint. Egy nappal korábban még 13 516 656 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 583 430, a gyógyultaké pedig 7 530 731 volt. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.

A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 3 576 156 fertőzött van, 138 358-an haltak meg, 1 090 645-en meggyógyultak. Brazíliából 2 012 151 fertőzöttről, 76 688 halálos áldozatról és 1 397 531 gyógyultról tudni. Indiában 968 876 fertőzöttet, 24 915 halálos áldozatot és 612 815 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 751 612-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 11 920-ra, a gyógyultaké 530 801-re. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 294 116, és 45 204-en haltak meg a betegségben. Iránban 267 061 fertőzöttet, 13 608 halálesetet és 230 608 gyógyultat tartanak számon. Spanyolországban 258 855 fertőzöttet, 28 416 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 243 736, a halálos áldozatoké 35 017, és 196 246-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 216 873 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5440, a gyógyultaké 198 820. Franciaországból 211 102 fertőzöttről, 30 141 halálos áldozatról és 79 161 gyógyultról tudni. Németországban 201 450 a fertőzöttek száma, 9087 a halottaké, 186 400-an meggyógyultak. Kanadában 111 144 fertőzöttet, 8875 halálos áldozatot és 74 433 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 85 314 fertőzéses esetet tartottak nyilván péntek reggel, valamint 4644 halálos áldozatot és 80 018 felépültet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.