Pesti Srácok

Aláírták a szándéknyilatkozatot az egységes felvidéki magyar érdekképviselet létrehozásáról

Aláírták a szándéknyilatkozatot az egységes felvidéki magyar érdekképviselet létrehozásáról

Szándéknyilatkozatot írtak alá az egységes felvidéki magyar érdekképviselet létrehozásáról a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd párt és az Összefogás mozgalom vezetői Révkomáromban, csütörtökön. Az új, egyesített magyar párt létrehozásáról két héttel korábban született meg a megegyezés a három politikai csoportosulás között.

A révkomáromi Tiszti Pavilonban aláírt dokumentum a "Viribus Unitis/Egyesült Erővel – Komáromi nyilatkozat" nevet kapta. Annak aláírói egyebek mellett leszögezik: tudatosítják, hogy a felvidéki magyar közösség jövője, jogainak bővítése és az általuk lakott régiók fejlődése csak erős magyar érdekképviselettel és társadalmi összefogással biztosítható. Ennek alapján pedig kijelentik: "egy, de sokszínű politikai nézeteket magában foglaló pártként veszünk részt a soron következő választásokon". A dokumentumban hangsúlyozzák azt is, hogy a helyi magyarságra a "Szlovák Köztársaság államalkotó közösségeként, egyben a magyar nemzet részeként" tekintenek.

Forró Krisztián, az MKP elnöke, aki örömtelinek mondta, hogy a dokumentum aláírására Szent István ünnepén került sor, a szándéknyilatkozat aláírásának ünnepélyes aktusát követő sajtótájékoztatón az egység megteremtése irányába tett "következő fontos lépésnek" nevezte a nyilatkozatot, amely a három részt vevő párt felelősségteljességét mutatja. Forró Krisztián hangsúlyozta: az egységes politikai képviselet csak eszköz, mert a cél a felvidéki magyarok fejlődésének és gyarapodásának biztosítása. Az egységes magyar párt voltaképpeni létrehozását megelőző technikai részletekről, illetve az ideológiai kérdésekről a három párt által jelölt szakértőkből álló két munkacsoport folytat majd egyeztetést. Ezzel kapcsolatban az MKP elnöke azt mondta: ezen az úton kompromisszumokat kell majd kötni, de kompromisszumok nélkül nincs egység. Hozzátette: az egység minden felvidéki magyar felelőssége, és ezért kéri a közösség minden tagját, hogy csatlakozzanak ehhez az elképzeléshez.

Solymos László, a Most-Híd elnöke az új párt megalakulásához vezető folyamatról azt mondta: nehéz út elején állnak. Rámutatott: az egység kialakítása során szükség lesz kompromisszumokra, de ez az út nem az eddigi értékek feladásáról szól, hiszen a szlovákiai magyar társadalomnak sokszínűsége adja erejét.

PestiSracok facebook image

Mózes Szabolcs, az Összefogás mozgalom elnöke a nyilatkozatot nagyon komoly vállalásnak minősítette, és leszögezte: nem fogják engedni, hogy ez a próbálkozás sikertelen legyen.

Forrás: MTI; Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)