Pesti Srácok

Címlap – A szocialistákkal az a baj, hogy mindig kifogynak a más pénzéből

Címlap – A szocialistákkal az a baj, hogy mindig kifogynak a más pénzéből

A baloldali pártok a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését erőltetik úgy, hogy közben arról sincs fogalmuk, hogy annak bevezetése mennyibe kerülne az államnak – erről beszélgetett a Hír TV Címlap című műsorának első felében Hegedűs Barbara, a Fidelitas alelnöke, Veszprém alpolgármestere, és az Origo munkatársa, Kroó Zita. A műsor második felében pedig M. Dobos Marianne az Alapjogokért Központ elemzőjével, Párkányi Eszterrel és a Századvég elemzőjével, Halkó Petrával beszélgetett az isztambuli egyezményről, amiből a lengyelek kilépnének.

Hegedűs Barbara Veszprém alpolgármestereként leszögezte: városukban nem vezettek be alapjövedelmet, ellenben a veszélyhelyzet idején keresték a lehetőségeket arra, hogy hogyan tudnak segítséget nyújtani azoknak, akik a pandémia miatt nehéz helyzetbe kerültek. Veszprémben krízistámogatást vezettek be a rászorulóknak, gazdaságvédelmi támogatást nyújtottak a vállalkozásoknak, valamint a szociális támogatásokkal segítik a lakosságot – jegyezte meg. Az alpolgármester hangsúlyozta: nem gondolkodnak abban, hogy bármiféle alapjövedelmet bevezessenek, inkább arra törekednek, hogy mindenkinek munkát biztosítsanak.

A baloldali vezetésű I. kerületben viszont bevezették a válságkezelő alapjövedelmet, amelyre 46 millió forintot szántak, és mintegy 400 lakos részesült is ebben a juttatásban. A műsorvezető azonban emlékeztetett: ezek szerint mégsem jár mindenkinek alanyi jogon a támogatásból. Az Origo munkatársa erről úgy vélekedett, hogy

PestiSracok facebook image

Kroó Zita szerint, ha a baloldali vezetésű I. kerület kifogy a pénzből, az államnál fog kopogtatni, hogy segítsen tovább fizetni a bevezetett alapjövedelmet. A feltétel nélküli alapjövedelemről Hegedűs Barbarának Margaret Thatcher híres mondása jut eszébe, miszerint

A Fidelitas alelnökének gondolatához kapcsolódva Kroó Zita emlékeztetett: az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban a leghangosabb párt a Párbeszéd, amelynek közgazdásza, Büttl Ferenc maga sem tudja megmondani, hogy mennyibe kerülne az államnak a támogatás bevezetése.

A műsor második felének témája az isztambuli egyezmény volt, amiből a lengyelek most szeretnének kilépni. Az Alapjogokért Központ elemzője azonban emlékeztetett, hogy a lengyelek korábban már ratifikálták az egyezményt, ezért nem olyan egyszerű belőle kihátrálni. Párkányi Eszter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kezdeményezésnek köze van ahhoz a petícióhoz is, amit az Alapjogokért Központ indított még június közepén, többek között egy lengyel intézet bevonásával, annak érdekében, hogy az EU ne ratifikálja az egyezményt.

– fűzte hozzá.

A lengyelek azonban nemcsak az egyezmény kapcsán tettek erős kijelentéseket, hanem az LMBTQ-jogok is olyan témát jelentenek náluk, amiben mind az államfő, mind a kormány felszólalt. A Századvég elemzője ezzel kapcsolatban megjegyezte:

Halkó Petra szerint ez a kijelentés is erősen tükrözi, hogy milyen állásponton van az ügyben.

Forrás: Hír TV, Origo; Fotó: Hír TV

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)