Évtizedek óta nem nyaralt ennyi magyar itthon nyár közepén, mint idén
Tavasszal még a legtöbben temették volna az ágazatot, de a júliusi adatokra tekintve már rekordévről beszélhetünk, ami a belföldi vendégéjszakák számát illeti – derül ki a Magyar Nemzet Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójával készített interjújából.
Elképesztően izgalmas, korábban ismeretlen kihívásokkal teli időszakon vagyunk túl. Olyan nyár volt az idei, amire mindannyian emlékezni fogunk, de az ágazatot ért nehézségek ellenére a belföldi turizmusban nemigen lehet találkozni rosszkedvű vállalkozóval
– mondta a lapnak Guller Zoltán. Rámutatott, hogy a májusi újraindulás óta minden tekintetben várakozáson felül teljesít a belföld, amelyet a számok egyértelműen visszaigazolnak.
Júliusban 1,2 millió magyart fogadtak a szálláshelyek, évtizedek óta ez a vendégszám eddig a legmagasabb a nyár közepén és 160 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
– mondta.
Sajátosan változott azonban meg a vendégkör összetétele is. A belföldi fókusz és a külföldi turisták elmaradása látványos átrendeződéshez vezetett a szektoron belül. A Covid előtt vidéken fele-fele arányban fordultak meg a magyar és a külföldi turisták, akik Budapesten a vendégkör javát jelentették. Idén viszont a nyári forgalom alacsony volt a fővárosban, mivel Budapest kitettsége a külföldi turistáknak kilencven százalék feletti
– fogalmazott a vezérigazgató, aki aláhúzta, hogy ez az arány a megegyező léptékű városokkal összevetve rendkívül kedvezőtlen.
A légitársaságok nagyjából az előző év utasforgalmának negyedét bonyolítják az európai újraindulás óta. A koronavírus miatt visszaesett beutazásoknak pedig az lehet az eredménye, hogy Budapesten megméretik, mennyire volt kifizetődő vagy előrelátó üzleti taktika az elmúlt években a tömegturizmussal érkező külföldiekre alapozni a bevételeket. El kell fogadnia a fővárosi szolgáltatóknak: a következő évek főként a belföldi turizmus megerősítéséről fognak szólni, és bár sok szempontból izgalmasabb lehetett külföldi turistákat fogadni, meg kell találni a módját, hogyan lehet a fővárosba csalni a vidékieket is
– összegzett az MTÜ első embere, aki kitért az ágazat várakozásaira is.
Tavasszal, a Covid-járvány megjelenésekor még nem tudtuk, hogy lesznek újabb hullámok, jelenleg viszont az országok között sincs konszenzus arról, hogy mikorra csenghet le a vírus, van ahol egy-két évet jósolnak, máshol csak 2024-re mondják a külföldi utazások fellendülését. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon kell most gondolkodni, az új, belföld-központú turizmushoz kell szabni a szállásszektor, a vendéglátás, az élménypiac üzletpolitikáját
– folytatta Guller Zoltán, kiemelve, hogy ezt a kormány is tudja támogatni.
Arra is törekszünk majd, hogy ha másutt két évig tart az ágazat visszaépítése, nálunk az csak egy évet vegyen igénybe. Jelenleg még csak a válság utáni várakozás időszakában vagyunk, most járványügyi kérdésekről van szó, mert nincs fontosabb a magyar emberek védelménél, minden más szempontot csak ezután lehet figyelembe venni
– nyilatkozta. Kitért a jelenleg is zajló szálláshelyfejlesztési támogatásokra és az azokat ért kritikákra is.
Bárhol az országban, minden egyes állami támogatásról azután döntünk, hogy megvizsgáltuk annak várható eredményességét: az építkezéssel kapcsolatos adóbevételeken kívül, illetve a szálláshelyek vendégei által helyben elköltött pénzek után származó költségvetési bevételeket nem tekintve úgy számoltunk, hogy egy százszobás, vidéki, négycsillagos hotel beruházásának ötvenszázalékos támogatása az állam számára hét év alatt megtérül adóban és járulékokban, és azután további 13 évig még biztosan termel. A fejlesztési hozzájárulásokat nem támogatásként fogjuk fel, hanem befektetésként, amely megtérül a költségvetésnek
– mondta. Mindezek mellett a Balatonnal kapcsolatos ellenzéki kampányokra is reagált.
A Balaton valóban mindenkié! Nem érte sérelem a magyarokat: nincs egyetlen szabadstranddal sem kevesebb ma, mint 2010-ben. Az Orbán-kormány eddig tízmilliárd forintot költött a strandok fejlesztésére, idén pedig egy hárommilliárdos pályázatot írtak ki, ami megújul évente újabb hárommilliárddal – így összesen negyvenmilliárd forintot szán a kormány a nem egy esetben régi időket idéző szabadstrandok felújítására az országban, ennyi pénzt az elmúlt harminc évben nem fordítottak ezekre a fürdőhelyekre. – Soha ennyi ember nem volt a Balatonnál, mint ezen a nyáron: csak a kereskedelmi szállásokon az ország lakosságának 10-12 százaléka ott volt a tó körül, de a nyaralótulajdonosokat, rokonlátogatókat is számolva nagyjából kétmillióan megfordultak ott az elmúlt hónapokban. Nem is maradt szabad szálláshely, pedig lett volna rá igény – vagyis érdemes fejleszteni a tó körüli szálláshelyeket
– jegyezte meg a vezérigazgató.
Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/Varga György
