Maffiamódszerekkel próbálnak pénzt kicsalni a "békés tüntetők" amerikai kisvállalkozásoktól
A baloldali, szintén Soros-pénzből finanszírozott Black Lives Matter mozgalom is, amelynek a tagjai a békés együttélésért és a feketék társadalmi elfogadásáért küzdenek. (fotó: baltimoresun.com)
Ahogy arról korábban már többször beszámoltunk, a kentucky-i Louisville városa egészen elképesztő hellyé változott az elmúlt hónapokban. A város utcáin etnikai alapú milíciák rendeznek felvonulásokat, most pedig a Black Lives Matter (BLM) tüntetők "társadalmi igazságosságra" és "fekete felszabadulásra" hivatkozva, "társadalmi igazságossági" követelésekbe csomagolva próbálnak egyfajta védelmi pénzt kicsikarni egy helyi vállalkozástól – számolt be a Breitbart.
Egyre elképesztőbb irányt vesznek a feketejogi tüntetések az Egyesült Államokban. A Black Lives Matter mára már paramilitáris egységekkel felszerelt, központi ideológiával rendelkező szervezetté vált, amely nemrég újabb funkciót vont magához: a helyi vállalkozások ellenőrzését. Louisville városában ezt a "feladatot" a "NuLu társadalmi igazságossági, egészségügyi és jóléti kódex" alapján végzik a feketejogi aktivisták, egyesével önhatalmú mérlegelés alapján besorolva az egyes vállalkozásokat. A kiértékelés során az aktivisták olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint az alkalmazottak etnikai összetételének százalékos aránya, a beszállítók etnikai összetétele, valamint egy sor egyéb ideológiai szempont alapján sorolják A-, C-, valamint F-kategóriába a helyi kisvállalkozásokat. Aki nem teljesít megfelelően a teszten, az célkeresztbe kerül, ahogy az a kubai étterem-tulajdonos, aki bár maga is bevándorló, valamint nagyrészt migráns munkaerőt alkalmaz, étterme mégsem volt kellően PC-kompatibilis.
A louisville-i BLM követelései között szerepel a személyzet faji kvóta alapján való toborzása, és az üzlet beszállítóinak etnikai hovatartozását is megszabnák az étterem számára. Az érintett étterem falára is kifüggesztették a minősítő plakátot, amelyen hibaként rótták fel azt is, hogy az öltözési szabályzat kirekesztő, valamint javaslatot tettek arra is, hogy a vállalkozás fizesse teljes bevételének 1,5 százalékát olyan NGO-knak, amelyeket nem fehérek üzemeltetnek. Egyszerűbben szólva: fizessenek védelmi pénzt a további "leminősítés" elkerülése érdekében. Emellett pedig követelik, hogy:
- a személyzet legalább 23 százaléka legyen "BIPOC" (Black or Indigenous People of Colour – fekete vagy őslakos, színesbőrű emberek gyűjtőneve, elterjedt eufemizmus a fehérek kirekesztésére);
- a beszállítók legalább 23 százaléka legyen BIPOC-tulajdonú vállalkozás;
- az étterem rendszeresen "adakozzon" BIPOC szervezeteknek, mint a BLM;
- az öltözködési szabályzat nem lehet diszkriminatív a BIPOC emberek hagyományos öltözködésével szemben.
Ezeken kívül az aktivisták érzékenyítő képzésre köteleznék az alkalmazottakat, a tulajdonost pedig balliberális ideológiai tartalmú üzenetek megjelenítésére, valamint a feketéknek való állami kártérítés fizetése melletti kiállásra köteleznék a "jogvédők".
Fernando Martinez, a La Bodeguita de Mima nevű kubai étterem tulajdonosa a Black Lives Matter követeléseit egy helyi újságnak maffia taktikaként jellemezte. A tulajdonos hitetlenségének adott hangot, azonban ez nem segített rajta: a BLM-mozgalom nyomására kénytelen volt bezárni az éttermet, így számos bevándorló hátterű alkalmazottja, akik szintén a mozgalom célközönségébe tartoznak, fizetés nélkül maradt.
Forás: Breitbart; Fotó: baltimoresun.com
