Nincs drámai pedagógushiány hazánkban
Óriási tanárhiányról, több mint ezeregyszáz betöltetlen állásról harsogott a minap az RTL Híradó, súlyos és tarthatatlan helyzetet vizionálva, miközben hazánkban az egy nevelőre jutó diákok hazai aránya még mindig kedvezőbb az európai átlagnál. A közigazgatási állásportál adatai szerint nagyjából ugyanannyi pedagógust keresnek most, mint az elmúlt években – írja a Magyar Nemzet.
Nem öltött drámai mértéket a pedagógushiány és az üres álláshelyek száma sem ugrott meg. Bár a tanárok összlétszáma egy-két százalékkal ismét fogyatkozott, ám az egy nevelőre jutó diákok hazai aránya még mindig kedvezőbb az európai átlagnál – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. Idén a több mint ezer tanár mellett ötszáz tanító és ugyanennyi óvodapedagógus is munkát kaphat, ami nagyságrendileg megegyezik az utóbbi években üresen maradt 2-3 ezer álláshellyel.
Nincs rendszerszintű pedagógushiány
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint nincs rendszerszintű pedagógushiány. Helyi szinten, egyes tantárgyak esetében előfordulhat, hogy egy iskola átmenetileg nem talál megfelelő szakembert – írták, jelezve: Ausztriában, Csehországban, Olaszországban, Szlovéniában vagy épp Írországban is jóval több tanuló jut egy tanárra, mint hazánkban. A főállású pedagógusok százötvenezres összlétszáma jó néhány éve viszonylag állandó, az óvodákban 31 ezren, az általános iskolákban 75 ezren, a középiskolákban 43 ezren dolgoznak országszerte. Az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám továbbra is kedvező. Egy tanárra az általános iskolában 9,5 gyerek jut, a gimnáziumokban 10,2, a szakgimnáziumokban 8,8, a szakközépiskolákban pedig 11,1. Országos átlagban egy óvodapedagógus 10,6 gyermekkel foglalkozik. Az adatok nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, az OECD-átlag ugyanis pedagógusonként 15 gyerek.
Az elöregedés a probléma
A Magyar Nemzet cikke szerint a probléma egyelőre tehát nem a létszámban, inkább az elöregedésben keresendő: a legutóbbi, 2018-as, felső tagozatos tanárokat érintő nemzetközi felmérés (Teaching and Learning International Survey) szerint a hazai válaszadók csaknem fele az ötven feletti korosztályból került ki, a tanárok átlagéletkora 47,6 év volt, miközben a harminc év alattiak aránya még az öt százalékot sem érte el. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára az elmúlt év során többször is hangoztatta, hogy még mindig magasabb a frissen végzett, pályakezdők száma, mint a nyugdíjba vonulóké. Ez azonban beavatkozás nélkül hamar átfordulhat. Ahogy arra Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke már rámutatott: öt éven belül rengetegen fogják egyszerre elérni a nyugdíjkorhatárt. A következő egy-két évben még kezelhető marad a helyzet, de utána jön egy olyan időszak, amikor évente öt-hatezren vonulnak nyugdíjba. Ezzel szemben a munkába álló fiatalok éves létszáma háromezer alatt marad.
Nőtt a felvételizők száma
Rétvári Bence kiemelte: 2010 és 2018 között csaknem harminc százalékkal nőtt a pedagóguspályára felvételizők száma. Hogy az érintettek diplomaszerzés után munkába is álljanak, azt a Klebelsberg képzési ösztöndíj is segíti, amelyre több mint 3,5 milliárd forintot költött már el a kormány. Az ösztöndíj összege a tanulmányi eredménytől és a választott szaktól függ: a kiemelten támogatott szakok közé tartozik az informatikatanár, a matematikatanár, a testnevelő tanár, a biológiatanár, a fizikatanár, a kémiatanár, a technika-, életvitel- és gyakorlattanár, a természetismeret-, valamint a környezettanár.
A diplomamentő program is segít
A tanárhiányt enyhítheti az is, hogy a diplomamentő program révén csaknem tízezer pedagógus oklevelet adtak át nyelvvizsga nélkül. Rétvári Bence a parlamentben nemrég hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is prioritásként kezeli a pedagóguspálya vonzóvá tételét, és vizsgálja a lehetőségeket, hogy létszámban és tudásban is biztosítható legyen a megfelelő színvonalú oktatás.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó:MTI
