Szijjártó: Az EU-nak be kell fejeznie az Izrael-ellenes politikát
Az Európai Uniónak (EU) be kell fejeznie az Izrael-ellenes, egyoldalú politikát, és a partnerségre kell helyeznie a hangsúlyt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, Berlinben, az EU-s tagországok külügyminisztereinek találkozóján.
A miniszter az izraeli diplomácia vezetője, Gabi Askenázi részvételével tartott informális tanácskozás szünetében, a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az EU-nak három fő feladata van az Izraelhez fűződő kapcsolatok területén.
Először is az Izrael-ellenes politika és az egyoldalú véleményeken alapuló folyamatos elítélés és kritizálás helyett a partneri együttműködésre kell törekednie. Továbbá sürgősen össze kell hívni az EU–Izrael Társulási Tanácsot, amely már nyolc éve nem ülésezett. A harmadik, és talán a legfontosabb döntés, hogy az EU-nak haladéktalanul be kell fejeznie az Izrael belső biztonságát veszélyeztető NGO-k pénzügyi támogatását
– mondta Szijjártó Péter. A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozásnak az EU és Törökország viszonya is kiemelt témája.
Ez igen helyes, mert nagy a baj
– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. A Földközi-tenger keleti övezetében felfedezett földgázmezők kiaknázása körüli viszályra utalva rámutatott, hogy a konfliktus valamennyi részese Magyarország szövetségese.
Az egyik oldalon Görögország és Ciprus áll, akik szövetségeseink az EU-ban, és Görögország esetében a NATO-ban is, a másik oldalon pedig Törökország, egy másik NATO-tagállam
– mondta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a magyarok ugyan pontosan tudják, milyen hatalmas jelentősége van a nemzeti szuverenitásnak és a területi sérthetetlenségnek, de ezzel együtt nagyon óvatos megközelítést javasolnak az EU-nak, amikor intézkedéseket próbálnak hozni Törökország ellen.
Ennek oka, hogy ma Törökország és a török elnök kezében van az európai biztonság, amikor migrációról beszélünk. Ha Törökország úgy döntene, hogy elengedi azt a néhány millió migránst, akik Törökország területén élnek, akkor ezek a migránsok pillanatok alatt Magyarország déli határához érnének. Megköti az európai döntéshozók kezét, hogy az EU semmit, vagy nagyon keveset tett azért, hogy megvédje magát a migrációval szemben, ezért egy negatív döntés, neadj' Isten, szankciók Törökországgal szemben végzetesek lehetnek
– fogalmazott. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a koronavírus-világjárvány miatt egy újabb migrációs áradat szinte kezelhetetlen egészségügyi kockázatokkal járna. Magyarország ezért is párbeszédet szeretne szankciók helyett az EU és Törökország kapcsolatában.
Az EU-s külügyminiszterek tanácsa a világjárvány kezdete óta rendre videokonferenciákat tartott. Így az EU Tanácsa soros német elnöksége által szervezett berlini rendezvény hónapok óta az első, amelyen a miniszterek személyesen találkoznak. A napirenden a járvány körüli teendők és számos egyéb kérdés mellett szerepel a fehéroroszországi belpolitikai válság ügye is. A tanácskozáson részt vesz Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa is.
Az EU-országok külügyminisztereinek informális találkozóit az uniós zsargonban "Gymnich"-ként emlegetik – utalásként arra, hogy először 1974-ben, a német elnökség alatt szerveztek ilyen jellegű rendezvényt a németországi Gymnich kastélyában. Az eredeti cél az volt, hogy a miniszterek hivatalos és kötött napirend nélkül, határozattervezetek szövegezésével nem bajlódva, oldottan és szabadon véleményt cseréljenek az időszerű, illetve az átfogóbb kérdésekről. E "Gymnich-felfogás" szerint az informális találkozók célja nem a döntéshozatal, hanem a tagországi álláspontok, érdekek és vélemények mélyebb megismerése.
Forrás: MTI
