Gerő András sem kér az antiszemita Bíró Lászlót támogató ellenzéki összefogásból
Ha az ellenzék a szavazatok összeadásában gondolkodik, kérem, engem vonjanak ki. Nem szavazok olyan politikai szövetségre, amely szemérmetlenül utat enged a rasszizmusnak – írja Gerő András történész, a Habsburg Intézet vezetője az Élet és Irodalomban legújabb számában. Egyre több – ideológiától, pártállástól, politikai alapállástól független – közéleti személy, tudós és művész határolódik el nyíltan a Bíró László képviselőt jelölő ellenzéki összefogástól. Mint ismert, Borsod 6. számú választókörzetében a fideszes Koncz Ferenc tragikus halála miatt október 11-én időközi parlamenti választást rendeznek, ahol a Fidesz az elhunyt képviselő lányát, Koncz Zsófiát, míg az ellenzéki összefogás a botrányos kijelentéseiről és viselkedéséről ismert jobbikos Bíró Lászlót támogatja
Gerő András történész az Élet és Irodalom folyóiratban „Szubjektív nem” címmel publikált egy rövid, kemény hangvételű írást, melyben élesen elhatárolódik a Borsod 6. választási körzetben megvalósult ellenzéki összefogástól, pontosabban attól, hogy a Demokratikus Koalíciótól az MSZP-n át egész a Momentumig bezárólag beálltak egy olyan Jobbikos jelölt mögé, aki az elmúlt években számtalanszor tett antiszemita és rasszista kijelentést, majd – ahogy az a héten kiderült – a saját alkalmazottjait is halálosan megfenyegette.
A professzor írása elején rámutat, hogy az antiszemitizmusnak nem csak a jobboldalon, de a baloldalon is vannak gyökerei, amelynek története
a modern baloldaliság atyjával, az egyébként zsidó származású Karl Marxszal indul. Ferdinand Lassalle, a német szocialisták vezetője számára „piszkos zsidó”, „zsidó nigger” volt.
De a magyar Rákosi Mátyásra, a lengyel Gomułkára vagy a szovjet-grúz Sztálinra is jogosan illeszthető rá az antiszemita jelző. A brezsnyevi Szovjetunió pedig az 1970-es években az utolsó olyan európai állam volt, amelyik a zsidóellenességet az állami politika szintjére emelte. A „Judapest” kifejezést egyébként - ahogy erre Gerő rámutat - a jobboldali Karl Luegerre használta elsőként, aki Bécs századfordulós, keresztényszocialista polgármestere volt. Gerő szerint teljes mértékben elfogadhatatlan ezek után az, hogy az önmagát baloldali ellenzéknek nevező összefogás az időközi választásokra beállt Bíró László mögé.
A baloldali pártok – amelyek összeálltak egy magát ma már „polgári konzervatívnak” nevező, valójában eredendően rasszista politikai alakulattal – tudomásul vették, elfogadták a hamis gesztust. Úgy tettek, mintha ez valódi lett volna, és továbbra is támogatólag fölsorakoznak amellett, hogy ebből az emberből magyar törvényhozó lehessen. Mint nem először a baloldal történetében, megint az történik, hogy a politikai pragmatizmus érdekében szemet hunynak a rasszizmus felett, sőt ténylegesen támogatják azt, miközben hangosan hirdetik, hogy ők mindenfajta cigány- és zsidóellenességet elítélnek.
-írja Gerő András. Éppen ezért:
Ha az ellenzék a szavazatok összeadásában gondolkodik, kérem, engem vonjanak ki. Nem szavazok olyan politikai szövetségre, amely szemérmetlenül utat enged a rasszizmusnak
És, hogy miért "szubjektív nem"? Mert Gerő úgy gondolja, hogy nem lehet egy olyan országban boldog, amelyben zsidó- és cigányellenes törvényhozók kerülnek be a parlamentbe a magát antirasszistának valló baloldal segítségével.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
