Otthonteremtési boom-ot eredményezhet Novák Katalin új programja
Csak családoknak elérhető kedvezményes lakásáfa, illetékmérséklés vagy eltörlés, nagyobb összegű csok egy, vagy két gyerek esetén is – néhány közelmúltbeli felvetés, amelyek akár helyet kaphatnak a kormányzat tervezett nagyszabású otthonteremtési programjában. Az viszont a részletek ismerete nélkül is egyértelmű Novák Katalin frissen kinevezett tárcavezető szavaiból, hogy nem bérlakásprogram készül, hanem a cél az, hogy még többen juthassanak saját otthonhoz. Egyelőre nem lehet tudni részleteket a kormány új intézkedéscsomagjáról, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent esszéjében még a korábbiakat is túlszárnyaló otthonteremtési boom-ként írt le, Novák Katalin pedig minden idők legnagyobb otthonteremtési programjának nevezett. Az azóta családokért felelős tárca nélküli miniszterré kinevezett Novák Katalin a Hír TV múlt pénteki műsorában kijelentette: a cél az, hogy még többen juthassanak saját otthonhoz, és az otthonteremtés feltételei kedvezőbbek legyenek.
A fentiek olyan megoldást feltételeznek, amely minden olyan társadalmi csoportot vagy korosztályt is elér, amelyek a családi otthonteremtési kedvezményt – csok –, illetve a falusi csokot, továbbá a babaváró támogatást eddig nem vagy csak részben tudták igénybe venni. E célt segítheti az illetékszabályok otthonteremtési célból történő kedvező megváltoztatása, az első lakást vásárlóknál akár teljes eltörlése. Elképzelhető olyan nagyobb összegű csok is, amely jelenleg csak a háromgyerekeseknek, vagy ennyi utódot tervezőknek érhető el. Novák Katalin azt is egyértelművé tette, hogy a program nem bérlakásprogram lesz.
A téma az év elején került igazán napirendre: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kezdeményezésére két éve megalakult, elsősorban piaci szereplőket tömörítő Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) január végén állt elő az úgynevezett vállalkozói bérlakásprogramra szóló javaslatával. Mint akkor közölték, Magyarországon a bérleti piacot magánbérbeadók uralják, a Nyugat-Európában jellemző intézményi és vállalkozói bérbeadók nincsenek jelen. A LITT szerint a kínálathiány miatt hazánkban a lakásbérlés nagyon drága, és a piaci szereplők rövidebb távú szemlélete miatt nem jelent reális alternatívát a vásárlással szemben, holott az intézményi bérlakáspiaccal rendelkező országokban igen. Azzal indokolták a program szükségességét, hogy a lakástulajdonlás magas aránya a munkaerő mobilitása szempontjából kedvezőtlen, ráadásul a korábbi időszak dinamikus lakásár-emelkedése miatt a lakásvásárlás lehetősége jelentősen romlott.
A koronavírus-járvány új helyzetet teremtett; úgy tűnik, a második indok kiesett, hiszen megállt a lakások drágulása, sőt néhány helyen már visszarendeződés kezdődött a magasra szökő áraknál. Az Airbnb és a turisztikai célú lakáskiadás bedőlésével a hosszú távra kiadó lakások havi díja jelentősen csökkenni kezdett, különösen a korábban az albérletet keresőknek legnagyobb fejtörést okozó Budapesten, sőt, küszöbön áll az Airbnb korlátozása is, amiről a települési és kerületi önkormányzatok dönthetnek. Bizonyos formában azért napirenden van a bérlakáskérdés, mivel a nemrég elfogadott városi otthonteremtési program lényege az, hogy a nagyvárosok rozsdaövezeti részein kedvezményes, ötszázalékos áfakulccsal lehet újonnan épülő lakásokat értékesíteni vagy bérbe adni.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Nemzet múlt szombati számában megjelent interjúban azt is meglebegtette, hogy teljesen visszavezetik a kedvezményes áfát.
A korábbi években az áfacsökkentéstől az állami támogatásokig számos olyan intézkedés született, amelyek az iparág fellendítését szolgálták, ezek közül egyet vagy többet is visszaállíthatunk
– mondta a tárcavezető. Megemlítendő, hogy korábban felvetődött a kedvezményes áfa olyan lehetősége is, hogy az csak saját célra történő vásárlásnál legyen elérhető, tehát befektetési célú vásárlásnál nem. A friss tervek között ki kell még térni Matolcsy György legutóbbi felvetésére. Az MNB elnöke olcsó, a jegybankokon keresztül kiutalt nullaszázalékos, jelentős összegű hitellel támogatná a zöld otthonok építését és vásárlását, ezt szerinte ráadásul nem jelzálogalapon, hanem piaci biztosítással, biztosítási szerződéssel lehetne igénybe venni.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
