Pesti Srácok

Az ombudsmanhoz szaladtak a civilek az LMBTQ-mesekönyv védelmében

Az ombudsmanhoz szaladtak a civilek az LMBTQ-mesekönyv védelmében

Orbán Viktor október 4-i rádióinterjúja kapcsán fordult az ombudsmanhoz nyolc civil szervezet, mert úgy gondolják, hogy a miniszterelnök kijelentései megerősítik a társadalom többségében meglévő, a szexuális kisebbségek ellen irányuló sztereotípiákat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében úgy fogalmazott: a könyv körül kirobbant vita homofób állami gyűlöletkeltéssé alakult.

A Meseország mindenkié a Labrisz Leszbikus Egyesület kiadásában jelent meg, és miután Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa ledarálta a könyv egy példányát, sokak számára homoszexuális propagandaként híresült el. Dúró akciójára több magyar híresség is reagált, de szót emelt a könyvdarálás ellen a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is. A mesekönyv iránt ezután annyian kezdtek el érdeklődni, hogy rögtön a sikerlista élére került – írja a Telex.

A civil szervezetek szerint azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az október 4-i rádióinterjúban úgy fogalmazott, hogy Magyarország a homoszexualitás tekintetében egy toleráns, türelmes ország mindaddig, amíg békén hagyják a gyerekeinket, megerősíti a társadalom többségében meglévő, a szexuális kisebbségek ellen irányuló sztereotípiákat: azt sugallja, hogy a gyerekek egészséges fejlődését már az is veszélyezteti, ha tudomást szereznek a többségitől eltérő vonzalmak létezéséről.

Az ombudsman törvénybe foglalt feladata, hogy kiálljon a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogaiért, ezért az aláíró civil szervezetek arra kérték a biztost, hogy emelje fel szavát a miniszterelnök homofób nyilatkozatával szemben és nyilvánítsa ki, hogy egy demokratikus, a kisebbségek egyenlő emberi méltóságát tiszteletben tartó jogállamban nincs helye a kormányzati gyűlöletkeltésnek. A civilek beadványukban azt is jelezték, hogy alapjogot sért, ha egyes polgármesterek – így a csepeli és a mezőkövesdi – betiltják a könyv használatát településük óvodáiban.

PestiSracok facebook image

Forrás: Telex

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.