Pesti Srácok

Chilében a polgárok túlnyomó többsége az alkotmány megváltoztatása mellett szavazott, ezzel véget vethetnek a zavargásoknak

Chilében a polgárok túlnyomó többsége az alkotmány megváltoztatása mellett szavazott, ezzel véget vethetnek a zavargásoknak

A chilei szavazók túlnyomó többsége a Pinochet-diktatúra idején bevezetett alkotmány megváltoztatása mellett tette le a voksát a vasárnap tartott népszavazáson. A választási bizottság a szavazóhelyiségek 90,78 százalékában leadott voksok összesítése után közölte, hogy a résztvevők 78,24 százaléka az új alkotmány bevezetésére szavazott, és 21,76 százalékuk ellene. A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok egy évvel ezelőtt állapodtak meg arról, egy hónapig tartó véres zavargásokat követően, hogy az emberek népszavazáson döntsenek, megváltoztassák-e a régi alkotmányt, amely sokak szerint a társadalmi igazságosság gátja az országban.

Chilében vasárnap tartottak népszavazást arról, hogy megváltoztassák-e az ország alaptörvényét, amelyet eredeti formájában még Augusto Pinochet diktatúrája idején vezettek be. Eredetileg áprilisra tervezték a referendumot, de akkor a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A tiltakozások ugyan márciusban a koronavírus-járvány miatt megszakadtak, de augusztusban újrakezdődtek. Tavaly november óta több mint harminc ember halt meg a tüntetéseken, és több ezren megsebesültek.

A vasárnapi népszavazáson a tizennégy millió szavazásra jogosult chileinek arra kellett felelnie, akarja-e, hogy megváltoztassák az alkotmányt, és kit bízzanak meg ezzel a feladattal, egy teljes egészében erre a célra választott alkotmányozó gyűlést vagy pedig egy felerészt választott állampolgárokból, felerészt pedig jelenlegi törvényhozókból álló alkotmányozó gyűlést. Elemzők szerint Chilében azért lenne szükség új alkotmányra, hogy az ország végleg szakítani tudjon a Pinochet-diktatúra korszakával, amely alatt legalább háromezer embert meggyilkoltak, további ezreket pedig bebörtönöztek és megkínoztak. Az alkotmánymódosítással sokak szerint le lehetne zárni a dél-amerikai ország történelmének ezt a sötét fejezetét. A reform ellenzői, főként konzervatív oldalról viszont azzal érveltek, hogy az alkotmány átírása veszélybe sodorná azt a berendezkedést, amely évtizedeken keresztül relatív stabilitást és gyors gazdasági növekedést biztosított Chilében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Esteban Felix

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.