Pesti Srácok

Fehérorosz válság – Minszkben járt az orosz titkosszolgálat vezetője

Fehérorosz válság – Minszkben járt az orosz titkosszolgálat vezetője

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője váratlan látogatást tett Minszkben. A fehérorosz állami televízióban mutattak be olyan felvételeket, amelyeken Nariskint lehetett látni, amint Lukasenka arról beszélt neki, hogy a két ország nehéz helyzet elé néz, és kevés szövetségessel rendelkezik a nemzetközi közösség soraiban.

A fehérorosz elnök megköszönte az orosz kémfőnöknek, hogy Moszkva rendszeresen megosztja hírszerzési értesüléseit Minszkkel. Nariskin a megbeszéléseket követően újságíróknak elmondta, hogy a többi között a szorosabb katonai, gazdasági és hírszerzési kapcsolatok kiépítését vitatták meg a fehérorosz vezetővel. Hírügynökségek értékelése szerint Moszkva így próbálja támogatásáról biztosítani szövetségesét, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, akire egyre nagyobb nyomás nehezedik a lemondását követelő utcai megmozdulások nyomán.

A fehérorosz ellenzéket vezető Szvjatlana Cihanouszkaja nemrég ultimátumot adott az országot huszonhat éve vezető Lukasenkának országos sztrájkkal fenyegetve, amennyiben az elnök október 25-ig nem jelenti be lemondását, és nem bocsátja szabadon a rendszer politikai foglyait. Lukasenka eddig azonban nem mutatta jelét annak, hogy távozni szándékozna a hatalomból.

Oroszország a saját maga és a NATO közé ékelődő baráti ütköző államnak tekinti Fehéroroszországot. Moszkva és Minszk is ismételten hangsúlyozta, hogy a fehérorosz belpolitikai problémák nemkívánatos külső beavatkozás eredményei. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban ígéretet tett, hogy szükség esetén orosz rendvédelmi erőkből álló tartalékot küld Fehéroroszországba, emellett másfélmilliárd dollár állami hitelt nyújt Minszknek. A fehérorosz állami televízió megsegítésére pedig az orosz televízió szakemberei érkeztek Fehéroroszországba.

PestiSracok facebook image

Fehéroroszországban két hónapja folyamatosak a tüntetések az országot 26 éve vezető Lukasenka ellen, aki a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg az augusztus 9-i elnökválasztáson. A fehérorosz ellenzék szerint a voksolást elcsalták, és a nemzetközi közösség több tagja sem ismeri el annak eredményét. A megmozdulásokon többen meghaltak, százak megsebesültek és ezreket őrizetbe vettek.

Forrás: MTI; Fotó: TASZSZ

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.