Pesti Srácok

Földrengés az Égei-tengernél – Tizenketten meghaltak, több százan sérültek meg a törökországi Izmirben

Földrengés az Égei-tengernél – Tizenketten meghaltak, több százan sérültek meg a törökországi Izmirben

Mint arról korábban már beszámoltunk, hetes erősségű földrengés rázta meg pénteken az Égei-tenger medencéjét, kisebb szökőárt kiváltva. A katasztrófa következtében a törökországi Izmirben a legfrissebb adatok szerint tizenkét ember meghalt, legkevesebb négyszáztizenkilenc ember pedig megsérült; a görögországi Számosz szigetén több ház fala leomlott, ketten pedig életüket veszítették.

A földmozgást Athéntől Isztambulig lehetett érezni. Izmir tengerparti város lakói a földrengés után az utcára menekültek – közölték szemtanúk. A városban a földrengés következtében tizenketten meghaltak és 419-en megsérültek. Az NTV nevű török televízió értesülése szerint halálos áldozatok egyike egy nő, aki megfulladt a földrengés kiváltotta cunamiban. A régió kormányzója, Yavuz Selim Kösger elmondta, hogy legalább hetven embert sikerült kimenteni a romok alól, a munkálatok folytatódnak. Izmir Seferihisar nevű negyedében a földrengés okozta szökőár miatt tengervíz borította el az utcákat.

Az AFAD szerint a földmozgás a Richter-skála szerinti 6,6-os erősségű volt, míg az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a rengés amplitúdója elérte a hetes fokozatot. A földrengés kevéssel délután egy óra előtt következett be az Égei-tenger török partvidékén, és az északnyugati Márvány-tengeri régióban is lehetett érezni. Az AFAD szerint a földrengés epicentruma tizenhét kilométernyire volt Izmir tartomány partjaitól, a fészke pedig tizenhat kilométer mélyen.

A negyvenötezres Számosz lakóit felszólították, hogy hagyják el a parthoz közeli területeket – közölte Eftimiosz Lekkasz, a görög földrengésügyi hivatal vezetője a Skai nevű görög televízióval. Az ERT televízió felvételei szerint Számosz kikötőjében több ház fala leomlott és utcákat öntött el az ár. Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő telefonon hívta fel a katasztrófa után Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy részvétét fejezze ki neki – jelentette az Anadolu török hírügynökség. A beszélgetésről a görög kormányfő is beszámolt Twitter-üzenetében.

PestiSracok facebook image

– írta Erdogan.

A két szomszédos országnak a Földközi-tenger szénhidrogénekben gazdagnak tartott keleti medencéjében lévő tengeri határ kijelölése miatt van vitája.

Az Európai Unió és a NATO segítséget ajánlott a két országnak. Franciaország a segítségét ajánlotta fel Törökországnak és Görögországnak.

– írta a Twitteren Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár.

Párizs és Ankara között feszült a viszony, miután Emmanuel Macron francia elnök a védelmébe vette a karikatúrák szabadságát Samuel Paty történelemtanár búcsúztatóján, akit egy csecsen származási iszlamista lefejezett, amiért a szólásszabadsággal foglalkozó óráján bemutatta a Mohamed-karikatúrákat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki Erdogannak az izmiri áldozatok kapcsán, a részvéttáviratot az elnöki hivatal tette közzé hivatalos oldalán. Görögország, de mindenekelőtt Törökország jelentős tektonikai törésvonalakon fekszik, és gyakoriak ott a földrengések, elsősorban a tengeren, leggyakrabban azonban nincsenek áldozatok.

A legutóbbi halált okozó – 6,7-es erősségű – földrengés Görögországban a Számoszhoz közeli Kósz szigetén következett be 2017 júliusában, akkor két ember halt meg. Törökországban 1999-ben pusztított 7,4-es erősségű földrengés az ország északnyugati részében, több, mint tizenhétezer ember meghalt, közülük ezren Isztambulban. Idén januárban egy 6,7-es erősségű földmozgás negyven emberéletet követelt a kelet-törökországi Elazigban, 2011-ben pedig a Richter-skála szerinti 7,1-es földrengés a keleti Van tartományban több, mint hatszáz ember halálát okozta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.