Pesti Srácok

Putyin: ha Navalnijt a hatóságok mérgezték volna meg, nem engedték volna külföldre

Putyin: ha Navalnijt a hatóságok mérgezték volna meg, nem engedték volna külföldre

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki tanácskozásán vett részt, ahol a Navalnij-ügy kapcsán azt mondta: ha Alekszej Navalnijt valóban az orosz hatóságok mérgezték volna meg, nem engedték volna külföldre vinni. Az amerikai elnökválasztás kapcsán az orosz elnök visszautasította, hogy Oroszország beleszólna az Egyesült Államok belügyeibe.

– fogalmazott Putyin kérdésre válaszolva. Elmondta azt is, hogy a politikus feleségének kérése nyomán személyesen járt közbe az orosz főügyészségnél Navalnij külföldre engedése érdekében, mert az ellenzékivel szemben utazási korlátozásokat vezettek be az ellene folytatott bírósági vizsgálat és büntetőeljárás miatt.

PestiSracok facebook image

mondta a tanácskozásra videokapcsolaton bejelentkező Putyin. Kifogásolta, hogy Oroszország nem kapott felvilágosítást a Navalnij mintáiban talált méregről, amely nélkül formálisan nem indíthat nyomozást. Nehezményezte annak a javaslatának az elutasítását, hogy orosz szakemberek azokkal a német, francia és svéd szakértőkkel együtt vizsgálják meg a bizonyítékokat, akik azt állították, hogy novicsok volt a politikus szervezetében. Putyin azt mondta, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerint a kimutatott szer nem novicsok volt.

– hangoztatta Putyin.

Az OPCW október 6-án kiadott jelentésében egyébként azt írta, hogy a vizsgálatuk megerősítette, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolineszteráz-gátló biomarkereit találták meg, amelyeknek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolineszteráz-gátló a szerződés függelékében nem szerepel. Későbbi jelentésében sem nevezte meg sem a mérget és nem részletezte annak összetételét és jellemzőit.

Putyin a többórás, számos témát érintő csütörtöki felszólalása során egyebek között szólt a hegyi-karabahi konfliktusról is, és sürgette annak gyors politikai megoldását. Elmondta, hogy ennek érdekében naponta többször is beszél Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel. A szeptember 27-én kiéleződött konfliktus intenzitásával kapcsolatban azt mondta, hogy már csaknem ötezren vesztették életüket. Összehasonlításként elmondta, hogy az afganisztáni szovjet intervenció egy évtizede alatt 13 ezer katona esett el. Kifejezte reményét, hogy a rendezéshez az Egyesült Államok is hozzájárul majd. Visszautasította az államok belügyeibe való külső beavatkozást.

Putyin szót emelt az ENSZ és a Biztonsági Tanács központi szerepének megőrzése mellett a világpolitikában, a BT-n belül pedig a vétójog fenntartása mellett. Ismét síkraszállt a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 (Új START) szerződés meghosszabbítása és a fegyverzetkorlátozás kérdéseinek átfogó megtárgyalása, valamint a nemzetközi kiberbiztonsági megállapodás megkötése mellett. Kifejezte reményét, hogy ezekben a témákban együttműködjön azzal az amerikai kormánnyal, amely a november 3-i választások után hatalmon lesz Washingtonban. Putyin nem zárta ki a Moszkva és a Peking közötti katonai szövetség lehetőségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a felek között olyan magasszintű a bizalom, hogy erre általában véve nincs is szükség. Az új koronavírussal szembeni fellépéssel kapcsolatban rámutatott, hogy annak sikere nemcsak az országok egészségügyi rendszerének fejlettségétől függ, hanem annak hozzáférhetőségétől, az önfeláldozástól, a kölcsönös segítségnyújtástól, a hatalom becsületességétől és az állam erejétől.

– hangoztatta Putyin, hozzátéve hogy ez alatt nem a totális kontrollt és a rendvédelmi erők keménységét érti, hanem az állam és a társadalom közötti bizalmat. Mint mondta, az alkotmányreformra az állami szuverenitás megerősítése céljából volt szükség.

– jelentette ki hazájának jövőjéről szólva.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.