Pesti Srácok

Észak-Koreát sem kerülte el a koronavírus – A járványügyi intézkedések szigorítására adott utasítást Kim Dzsong Un

Észak-Koreát sem kerülte el a koronavírus – A járványügyi intézkedések szigorítására adott utasítást Kim Dzsong Un

A koronavírus-járvány okozta vészhelyzet intézkedéseinek szigorítására adott utasítást Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Koreai Munkapárt politikai bizottságának ülésén – jelentette az állami KCNA hírügynökség. A testületet a Covid-19 okozta gazdasági és politikai bizonytalanság közepette hívták össze, amely további terheket ró Észak-Korea gazdaságára az atomprogramja miatt kiszabott nemzetközi szankciók hatása mellett.

A nyilvánosság előtt huszonöt nap után újra megjelenő Kim nyomatékosan hangsúlyozta a teljes készültség fenntartásának és a járvány elleni munka fokozásának szükségességét – írta a KCNA. A résztvevők megvitatták a Phenjani Orvosi Egyetem pártfunkcionáriusai által elkövetett, közelebbről nem megnevezett súlyos bűnöket, amelyeket a KCNA jelentése szerint védelmükbe vettek, fedeztek és elősegítettek más tisztségviselők a párt központi bizottságából és más állami szervektől azzal, hogy nem voltak képesek megszigorítani az egyetem feletti ellenőrzést. Az észak-koreai hírügynökség ugyanakkor nem részletezte, hogy az állítólagos bűnöknek közük volt-e a koronavírus-járványhoz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatása szerint Észak-Korea több mint tizenkétezer ember teszteléséről számolt be november elejéig, miközben egyetlen igazolt fertőzést sem jelentett. A járvány kezdete óta összesen 6173 embernél, köztük nyolc külföldinél találtak fertőzésgyanút és 174 embert helyeztek karanténba október utolsó hetében – közölte a WHO. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a hétfői volt Kim Dzsong Un első nyilvános megjelenése október 22. óta, amikor Dél-Phenjan tartomány egyik temetőjét kereste fel. Az észak-koreai vezető áprilisban húsz napig nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Akkor azt rebesgették, hogy jelentősen romlott egészségügyi állapota, szívműtéten esett át, sőt, halálhírét is keltették. Egyesek a koronavírus-járványban vélték megtalálni visszahúzódása okát. Kimet május elején egy műtrágyagyár felavatásán látták újra, aztán megint hetekre eltűnt a nyilvánosság elől.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/KCNA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.