Az új magyar szabadalommal remény nyílt a koronavírus szövődményeinek gyógyítására
November elején kezdődnek a Semmelweis Egyetemen és egyes hazai járványkórházakban azok a klinikai vizsgálatok, amelyek a tüdőhegesedés kezelésében hatékony fluvoxamin-terápia eredményességét vizsgálják. A fluvoxamin két ponton fejti ki védő hatását: egyrészt a koronavírus következtében kialakult tüdőgyulladás akut szakaszában a gyulladást beindító anyagok termelődését csökkenti, másrészt hosszú távon a tüdőgyulladás miatt kialakuló hegszövet termelődését is mérsékli, ezáltal kisebb felületen károsodik a tüdő, vagyis nagyobb marad a légzőfelület – olvasható a semmelweis.hu cikkében.
A kutatási program a Semmelweis Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a SigmaDrugs egyetemi spin-off cég együttműködésében valósul meg, dr. Fekete Andrea vezetésével.
A COVID-19 betegség kétféle módon károsíthatja szervezetünket: az egyik eset, amikor a már meglévő alapbetegségek, például a szív- és érrendszeri problémák, a vesebetegség vagy az onkológiai tünetek erősödnek fel általa, a másik eset pedig az, amikor túlzottan erős immunreakciót vált ki a szervezetünkből
– mondja dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, majd hozzáteszi: az utóbbi oka az úgynevezett citokinvihar, amely komoly tüdőgyulladást és többszervi károsodást eredményezhet; ennek leküzdésében, a tüdőhegesedés kezelésében lehet segítségünkre a fluvoxamin-terápia.
Az alapötlet tulajdonképpen egyszerű
– szögezi le dr. Fekete Andrea, a Semmelweis Egyetem docense, a SigmaDrugs biotech társalapító ügyvezetője. Korábbi neurobiológai kutatások kimutatták, hogy a Sigma-1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal hat jótékonyan a szervezetre. Az elmúlt egy-másfél évtized kutatásai során derült ki, hogy a szervezet más területein is jelen lehet ez a receptor, és a sokféle funkciója közül egyik éppen a gyulladás csökkenése. Azt már az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán működő, dr. Fekete Andrea által vezetett kutatócsoport ismerte fel, hogy több szerv – például a tüdő, a vese vagy a szem – esetében is igazolható a központi idegrendszerhez hasonló védő mechanizmus. Felfedezésüket – miszerint a Sigma-1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek – elsőként publikálták 2016-ban; ez azóta Európán kívül már az USA-ban, Japánban, Kínában és Izraelben is szabadalmi védettséget kapott, eredményeiket több neves szaklap publikálta.
A fluvoxamin két ponton fejti ki védő hatását
– részletezi dr. Fekete Andrea. A koronavírus következtében kialakult tüdőgyulladás akut szakaszában az úgynevezett citokinvihart gátolja oly módon, hogy a gyulladást beindító anyagok termelődését csökkenti. Emellett pedig hosszútávon a tüdőgyulladás miatt kialakuló hegszövet termelődését is mérsékli, ezáltal kisebb felületen károsodik a tüdő, vagyis nagyobb marad a légzőfelület. A szakemberek azt várják a terápia hatásaként, hogy a koronavírus szövődményként kialakuló és gyakran elhúzódó légzési nehezítettség is rövidebb ideig áll majd fenn.
A munkacsoport nagyon gyorsan és kreatívan reagált a pandémia kapcsán kialakult helyzetre
– tette hozzá dr. Szabó Attila, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese. Megvizsgálták annak lehetőségét, hogy a COVID-19 vírusfertőzés során jelentkező akut tüdőgyulladás és a hosszútávú szövődmények terápiájában segíthet-e a fluvoxamin. Az orvosokból, vegyészekből, biomérnökből és biológusokból álló multidiszciplináris kutatócsoport (szenior tagjai: Balogh Dóra, Hodrea Judit, Hosszú Ádám) rekordsebességgel végezte el a szükséges állatkísérleteket – ismerteti a rektorhelyettes. Meggyőző eredményeikre alapozva az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyorsított eljárásban engedélyezte a klinikai vizsgálatok megkezdését. A száz középsúlyos, kórházi kezelésre szoruló beteg bevonásával és egyéves követésével zajló vizsgálat novemberben kezdődhet a Semmelweis Egyetemen, ahol a betegek a kórházi kezelés részeként, és ezt követően bizonyos ideig otthon is kapják majd a fluvoxamin hatóanyagú tablettát. A mintegy félmilliárd forintos klinikai tanulmány jelentős kormányzati és egyetemi saját forrás mellett biotech magánbefektetői (Várkonyi Attila, Lantos Csaba, Duda Ernő és Rekeczky Csaba) támogatással valósul meg.
Nagyon ritkán fordul elő a magyar gyógyszerkutatás történetében, hogy egy hazai szabadalom eljut az úgynevezett klinikai vizsgálatok kettes fázisába, amikor lehetőség nyílik a betegeken történő alkalmazásra
– mondja dr. Fekete Andrea, majd hozzáteszi:
munkatársaimmal bízunk abban, hogy az alapkutatástól a klinikai alkalmazásig tartó teljes folyamat kizárólag hazai tudósok és támogatók összefogásával valósul meg, és az új terápia segítheti a COVID-19-betegek gyógyulását.
Forrás: semmelweis.hu; Fotó: MTI
